Nem lesz népszavazás december 24-e munkaszüneti nappá válásáról
A Nemzeti Választási Bizottság keddi ülésén megállapította, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete által kezdeményezett népszavazáshoz összegyűjtött érvényes aláírások száma nem érte el a százezret. A népszavazásnak ezzel vége, december 24-e munkaszüneti nappá válása azonban még nem került le végleg a napirendről.
A szakszervezet azt szerette volna elérni, hogy a választópolgárok népszavazáson dönthessenek arról, munkaszüneti nappá váljon-e december 24. A Nemzeti Választási Bizottság április 17-én hitelesítette a kérdést, az aláírásgyűjtés május 15-én kezdődhetett meg és szeptember 11-ig tartott.
A szervezők szeptember 10-én adták le az aláírásgyűjtő íveket. A Nemzeti Választási Iroda azonban már az ívek formai ellenőrzésekor megállapította, hogy matematikai számítás alapján az érvényes aláírások száma nem haladhatja meg a százezret, ezért az aláírások tételes ellenőrzését sem végezte el. A Nemzeti Választási Bizottság így most kimondta: az országos népszavazási kezdeményezéshez nem áll rendelkezésre a szükséges számú érvényes aláírás.
A döntés egyben azt is jelenti, hogy népszavazás útján biztosan nem születik döntés arról, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen az általános munkarendben dolgozóknak.
Az Országgyűlés törvényben dönthet a szentestéről
A kérdés azonban ettől még nyitva maradt, mivel a december 24-i munkaszüneti nap bevezetésének van egy másik útja: az Országgyűlés törvénnyel módosíthatja a Munka Törvénykönyvét.
Erre a Tisza Párt képviselői már szeptember 23-án benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami lényegében általános boltzárat is előirányoz a kiskereskedelemben erre a napra, néhány kivételtől eltekintve, valamint további ágazatokra is átvezetné a változásból fakadó módosításokat. A javaslat általános indoklása szerint a törvényjavaslat célja, hogy december 24-e minden évben, így már 2026-ban is munkaszüneti nap legyen.
A T/714-es számú indítványban szereplő törvényjavaslat elfogadása esetén a szenteste nem egyszerűen egy olyan nap lenne, amikor egyes munkáltatók saját döntésük alapján bezárnak, hanem általános szabály vonatkozna a munkavállalókra.
Az ebből fakadó kiskereskedelmi boltzár egyébként nincs a nagy boltláncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség ellenére sem, Balázs Ildikó főtitkár nemrég arról beszélt, hogy támogatják a javaslatot abban az esetben, ha az egységes lesz az ágazati szereplőkre.
Szoros parlamenti menetrendre lenne szükség a 2026-os bevezetéshez
A törvényjavaslat parlamenti útja azonban még nem ért véget, sőt valójában csak most kezdődik. Az indítvány jelenleg tárgysorozatban van, vagyis az Országgyűlés napirendjén szerepel, de a tényleges bizottsági és plenáris döntéshozatal még hátravan.
A következő hetekben ezért az lesz a kérdés, hogy mikor kerül sor a bizottsági tárgyalásra, majd az általános és részletes parlamenti vitára, végül pedig a zárószavazásra.
A T/714-es javaslat szövege alapján a törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba. Ez azt jelenti, hogy elméletileg még a 2026. december 24-i szenteste is munkaszüneti nappá válhat, ha az Országgyűlés megfelelő időben elfogadja a módosítást, azt a köztársasági elnök kihirdeti, és a jogszabály időben megjelenik a Magyar Közlönyben.
Ehhez azonban meglehetősen szoros parlamenti menetrendre van szükség. A javaslatnak előbb át kell jutnia a bizottsági szakaszon, ezt követheti a plenáris vita és a zárószavazás. Ha a törvény már az idei karácsonyi időszakra vonatkozna, a parlamentnek legkésőbb november végén vagy december elején le kellene zárnia a folyamatot.
A parlamenti döntés tehát még megmentheti azt az ígéretet, hogy már idén munkaszüneti nap legyen december 24., amit nem kellene ledolgozni sem, hiszen nem munkanap-áthelyezésről van szó. Ehhez azonban nem népszavazásra, hanem országgyűlési döntésre van szükség.
A Tisza Párt indítványa mellett ráadásul korábban hasonló célú, T/500-as számon benyújtott kormánypárti javaslat is született „Karácsony vigíliája” címmel, így a parlamenti folyamat során akár ezek összehangolása is felmerülhet.
