Ruszin-Szendi Romulusz nyilvánosan felszólította Orbán Viktort az aranykonvoj ügyében
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter csütörtök esti Facebook-bejegyzésében közvetlenül Orbán Viktorhoz fordult az úgynevezett aranykonvoj ügyében. A miniszter bejegyzését azzal kezdte: „Orbán Viktor!”
A megszólalásra azt követően került sor, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön megerősítette: eddig öt embert hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben. A gyanúsítottak között van a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik vezetője, valamint három rendőr, akiket hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítanak.
Az ügy előzményei
A Terrorelhárítási Központ és a titkosszolgálat 2026. március 5-én az M3-as autópályán feltartóztatott egy ukrán pénzszállítmányt. A gépjárművekből a hatóságok több tonna aranyat és készpénzt foglaltak le, a szállítmányt kísérő személyeket elfogták. Később őket szabadon engedték, az áprilisi választást követően pedig a lefoglalt készpénzt és aranyat is visszakapták az ukránok.
„Parancsot adni könnyű, felelősséget vállalni nehéz”
Ruszin-Szendi Romulusz bejegyzésében kifejtette: pályafutása során megtanulta, mit jelent parancsot adni, végrehajtani, és ami mindennél fontosabb, felelősséget vállalni azokért, akiket az ember vezet. Hozzátette: katonaként biztosan megtanulta, hogy a parancsnok nemcsak akkor parancsnok, amikor utasítást ad, hanem akkor is, amikor számot kell adnia a döntéseiről.
A miniszter szerint most rendőröket gyanúsítanak meg, miközben egy volt főügyész nyilvánosan azt állítja, hogy az akcióra a legmagasabb politikai szintről érkezett utasítás. Ezért közvetlenül Orbán Viktorhoz fordult, és feltette a kérdést: ön adta ki a parancsot az aranykonvoj megállítására, vagy nem?
Ruszin-Szendi szerint ha igen, akkor vállalni kell érte a felelősséget, ha pedig nem, akkor meg kell mondani, ki döntött, és milyen felhatalmazás alapján. Álláspontja szerint nem a végrehajtó rendőröknek kell egyedül viselniük egy olyan döntés következményeit, amelynek eredete ma is kérdéseket vet fel.
A bejegyzést azzal zárta, hogy van egy pillanat, amikor már nem az számít, mekkora hatalma volt valakinek, hanem az, hogy volt-e benne annyi tartás, hogy vállalja a saját döntéseit. „Orbán Viktor, most ez a pillanat jött el” – írta.
Felmerülő kérdések az ügy hátterében
Az aranykonvoj esete számos tisztázatlan részletet vet fel. Az osztrák sajtó is írt ezekről, ám ezek rendre nem jelennek meg a jelenlegi kormányzat vagy az elszámoltatást sürgetők kommunikációjában.
Nem esik szó arról sem, milyen körülmények uralkodtak a rajtaütés idején. Ukrajna január vége óta nem továbbított orosz olajat Magyarországnak a Barátság kőolajvezetéken. Ezt az ukrán fél egy orosz támadással indokolta, a keletkezett kárt azonban soha nem mutatták meg, noha a magyar vezetés és az uniós delegáció is küldött a helyszínre, az ukránok azonban nem fogadták őket.
Miközben Magyarország olajellátása az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági kérdés, nem indult vizsgálat arról, hogy Ukrajna hónapokon át tartó olajblokádja indokolt volt-e, vagy esetleg zsarolást alkalmazott a magyar kormányzattal szemben. Az áprilisi választást követően napokon belül helyreállt a tranzit, és azóta nem következett be benne leállás. Az ukrán aranykonvoj elfogása tehát ebben a rendkívül feszült helyzetben történt.
