Ursula von der Leyen kijelölte az energiatámogatások irányvonalát, Magyarország a célzott támogatások felé mozdult el
Közeleg a tél, és a magas energiaárak ismét komoly kihívást jelentenek Európában. A kérdés az Európai Parlament napirendjére is felkerült, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke napirend előtti felszólalásában fejtette ki álláspontját.
„A családok és az ipar egyaránt megfizetik egy, a határainkon messze túlmutató válság árát. Február vége óta a gáz ára 140 százalékkal nőtt, a dízel ára megduplázódott. Az importált fosszilis energiahordozók 100 milliárd euróval többe kerültek Európának. Mindannyian érezzük a magasabb költségek hatását. A vállalkozásokra óriási nyomás nehezedik. Az embereknek gondot okoz számláik kifizetése. És mindez a tél közeledtével tovább súlyosbodhat” – vázolta a helyzetet az Európai Bizottság elnöke.
Célzott támogatásokra van szükség
„Most kell cselekednünk. Meg kell védenünk azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. És gondoskodnunk kell arról, hogy ebből a válságból erősebben kerüljünk ki, mint ahogyan belekerültünk. Kezelnünk kell a válság mögött meghúzódó strukturális problémákat” – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a helyzet hasonló ahhoz, amit 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése után Európa egyszer már átélt. Felidézte, hogy azóta az orosz gáz részarányát az EU importjában 45 százalékról 12 százalékra sikerült mérsékelni, és a jövő év végére nullára fogják csökkenteni. Ráadásul a villamos energia több mint 70 százaléka ma már hazai, tiszta forrásokból – megújuló energiából és atomenergiából – származik. A mostani helyzet kapcsán kiemelte, hogy nincs egyetlen, minden problémát megoldó eszköz az Európai Unió egészére nézve, mivel az egyes tagállamok energiamixe eltérő, és különböző nyomással szembesülnek. Az EU feladata szerinte az, hogy megadja számukra azokat az eszközöket és azt a rugalmasságot, amelyek segítségével megfelelően reagálhatnak.
Magyarország is elindult az éltanulók útján
„Nagyon fontos azonban, hogy a támogatások célzottak legyenek. Nem lehet szó általános, mindenkire kiterjedő juttatásokról, mert ezek növelnék a keresletet, aránytalanul kedveznének a magasabb jövedelműeknek, és óriási költségekkel járnának. Ezért személyre szabott, célzott támogatásra van szükség” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen.
Beszédében Franciaországot és Romániát említette pozitív példaként. Az elmúlt hetekben lényegében Magyarországon is az EB-elnök által felvázolt forgatókönyv érvényesült. Az Orbán-kormány előszeretettel használta a mindenkire kiterjedő juttatásokat, erre jó példa a korábbi élelmiszerárstop, a jelenleg is még érvényben lévő árrésstop, vagy az azóta már kivezetett hatósági üzemanyagár. Ezzel szemben a Tisza-kormány által bevezetett 5000 forintos dízeltámogatás egyértelműen a célzott támogatások közé tartozik. Ezt így is kommunikálta a kormányzat, Magyar Péter is úgy mutatta be a lépést, hogy a rászorulóknak és a családoknak segítenek vele, nem pedig a nyerészkedőknek. Pillanatok alatt vetődtek fel azonban az ilyenkor szinte automatikusan jelentkező kérdések: valóban azok jutnak támogatáshoz, akik érdemlik, és miért nem jutnak mások is, akik szintén érdemelhetnék?
Kapitány István az orosz gáz kiváltásáról tárgyalt
Nem ez az egyetlen a magyarok energiabiztonságát érintő ügy, amelyben a Tisza-kormány elődjétől eltérően ellenkezés nélkül követi az európai uniós irányt. „Magyarország 2027 októberére akkor is képes lehet teljes egészében kiváltani az orosz földgázt, ha az Európai Unió által meghatározott ütemezés szerint kell végrehajtani az orosz gázimport fokozatos megszüntetését” – mondta Kapitány István a Telexnek adott interjújában. Ez összhangban van az EU azon törekvésével, hogy 2027 végére teljesen leváljon az orosz energiaforrásokról. Kapitány szerint a legfontosabb az, hogy minél több forrásból lehessen versenyképes áron beszerezni a szükséges gázt. A kormány már tárgyal a környező országokkal és LNG-szállítókkal az alternatív lehetőségekről. Ez a kérdéskör volt az Orbán-kormány egyik legnagyobb vitája az Európai Unióval, mivel nem akartak leválni az olcsó orosz gázról a drágább alternatívák javára.
A Gazeta.ru által idézett orosz elemzők szerint Magyarország kiesése önmagában nem okozna komoly gazdasági sokkot Oroszországnak. A lap által ismertetett becslés szerint Magyarország 2025-ben mintegy 7,8 milliárd köbméter orosz gázt vásárolt, szemben az egy évvel korábbi 8,6 milliárd köbméterrel. Ez az orosz export egészéhez képest korlátozott mennyiség, vagyis Budapest teljes leválása nem rengetné meg az orosz gázexportot. Ugyanakkor az elvesző európai értékesítést nem feltétlenül lehet gyorsan más piacokkal pótolni.
