Magyar Péter Kisvárdán keresi fel a Master Good tulajdonosát
Magyar Péter a kisvárdai országjárásán jelentette be, hogy ha az események után időben végez, felkeresi a Master Good tulajdonosát, idősebb Bárány Lászlót. A miniszterelnök szerint a cégvezető tisztelettel és szeretettel várja, ő pedig arra akarja kihasználni a találkozót, hogy személyesen tájékozódjon a vállalat működéséről.
„Úgyhogy kihasználom a lehetőséget, hogyha már erre járok, tájékozódjak, mert ahogy ide befele jöttem, elhangzott egy-két panasz, és mintha ők is megszólítottak volna minket egy pár hónapja még, úgyhogy azt gondoltam, nézzünk egymás szemébe, és mesélj el, hogy hogy megy itt a munka” – mondta Magyar Péter.
A miniszterelnök konkrét kérdésekkel készül: „Hány magyar munkavállalója van? Hány harmadik világbeli munkavállalója van? Hogy néznek ki a fizetések? Hogyan tervezik a bővítését az üzemnek? Mennyi új munkahely lesz? Hány magyar ember fog ebből kapni?” – sorolta.
Magyar Péter a kisvárdai üzem vízellátására és a környéken érzékelhető szaghatásra is rákérdezne. Mint fogalmazott: „Honnan lesz vize az üzemnek? Hogy szűnik meg a bűz?” A miniszterelnök azt is jelezte, hogy nyitottan érkezik a találkozóra, és meghallgatja a vállalat vezetésének álláspontját. „És természetesen nyitottan megyek és meghallgatom, hiszen egy olyan vállalkozásról van szó, amely rengeteg embernek ad munkát, és sok tízmilliárd forint magyar közpénz van benne” – mondta.
A Bárány család vagyona egy év alatt jelentősen nőtt
A Bárány család nemcsak a magyar élelmiszeripar egyik meghatározó szereplője, hanem az ország leggazdagabb családjai közé is tartozik: a „100 leggazdagabb” idei kiadványa szerint a család becsült vagyona egy év alatt több mint 36 milliárd forinttal, 144,4 milliárdról 180,7 milliárd forintra nőtt. A Master Good eközben Magyarország legnagyobb baromfifeldolgozó vállalatává nőtte ki magát, több ezer embernek ad munkát, és jelentős részben a magyar csirkehús-termelés feldolgozásában érintett.
A konfliktus hátterében a vendégmunkások alkalmazásának szigorítása áll
A vállalat és a kormányfő konfliktusa még júniusban éleződött ki. A vita hátterében a vendégmunkások alkalmazásának szigorítása állt: a cég vezetése korábban arról beszélt, hogy a korlátozások miatt veszélybe kerülhetnek a tervezett beruházások. A vállalat egy 120 milliárd forintos új gyár építését is összekötötte a megfelelő munkaerő biztosításával, miközben a teljes, több évre szóló fejlesztési tervük értéke 350 milliárd forint.
A konfliktusban az állami támogatások is előkerültek. A Master Good közlése alapján a cégcsoport és integrációja közel négyezer embernek ad munkát Magyarországon, akiknek 85 százaléka magyar. A vállalat szerint a fizikai állomány 2026-os átlagos bruttó keresete 627 505 forint, a nettó átlagkereset pedig 450 623 forint volt, műszakpótlékokkal és túlórákkal együtt.
A cég azt is közölte, hogy 2025-ben összesen 16,85 milliárd forint adót, járulékot és egyéb közterhet fizetett. Az állami támogatásokról azt írták, hogy azok konkrét magyarországi beruházásokhoz kapcsolódtak, és a jelenleg tervezett 145 milliárd forintos kisvárdai fejlesztés közel 80 százalékát saját és banki forrásból finanszírozzák.
A Master Good korábban visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint alacsony béreket fizetne, illetve embertelen munkakörülmények között dolgoztatná munkavállalóit. A cég szerint a külföldi dolgozókra azért van szükség, mert bizonyos munkakörökre nem találnak elegendő magyar jelentkezőt.
