Sokaknak fájhat a Tisza-kormány első nagy adóemelése
Nem érte teljesen váratlanul a szakmai szervezeteket a miniszterelnök bejelentése a kisadózó vállalkozók tételes adójáról, közismertebb nevén a katáról, ugyanakkor a részletek kidolgozásába nem vonták be őket.
Magyar Péter Szolnokon jelentette be, hogy jövőre kiszélesítenék a katát, illetve egy vagy több lépcsőben megemelnék az adó mértékét. A miniszterelnök szerint erre azért van szükség, hogy a katások megfelelő összegű nyugdíjra számíthassanak. A részletekről annyit árult el, hogy a Pénzügyminisztérium jelenleg is dolgozik egy olyan megoldáson, ami akár százezer vagy több mint százezer kisadózó csatlakozását jelentheti a katához.
A kormány célja, hogy ne csak magánszemélyeknek számlázhassanak a katások, hanem cégeknek, szervezeteknek is, illetve szeretnék kiterjeszteni a jogosultak körét, hogy a főállásuk mellett nyugdíjasként vagy egyetem mellett dolgozók is igénybe vehessék. A miniszterelnök amellett érvelt, hogy a kata korábbi rendszere nem biztosított megfelelő szociális védelmet: betegség esetén nem jutottak megfelelő táppénzhez, várandósság és szülés esetén pedig az anyasági ellátások összege is alacsony volt. Emellett a konstrukció a későbbi nyugdíj szempontjából sem biztosított megfelelő jogosultságot a katás adózóknak.
Nem lehet egy országban több százezer embert nyugdíj nélkül hagyni, nem csak a holnapra kell gondolni, hanem a holnap utánra is – fogalmazott a kormányfő, majd hozzátette, bármi is lesz ez a döntés, a kata után fizetendő havi adót mindenképpen fel fogják emelni. Azt is megjegyezte, hogy 19 millió forintra módosítják az éves bevétel összeghatárát.
Nem ismerik a részleteket az érintettek
„Nem ismerjük a részleteket, de nagyon reméljük, hogy a mikrovállalkozások az adóemelés során pozitív diszkriminációban részesülnek. Azt semmiképpen sem szeretnénk, hogy egy jelentős adóemelést kapjanak a nyakukba” – mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Hozzátette: a katával kapcsolatos javaslataikat már két-három hónappal ezelőtt eljuttatták a kormánynak, ahonnan azt a visszajelzést kapták, hogy észrevételeiket figyelembe veszik a szabályozás kialakításakor.
Németh László hangsúlyozta: számukra nem önmagában a számlázás kérdése a legfontosabb, hanem hogy a kata továbbra is egyszerű, minimális adminisztrációval járó adózási forma legyen. Felhívták a figyelmet arra is, hogy nem valorizálták az adó mértékét a minimálbérhez, és problémának nevezte, hogy jelenleg három évet dolgozik egy katás, mire egy év szolgálati idő beszámításra kerül a nyugdíjba.
A kamara is várja a részletszabályokat
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábban részletes szakmai elemzést készített a kata lehetséges újraszabályozásáról, amely a korábbi rendszer tapasztalatait, a szabályozási kockázatokat és több lehetséges megoldási irányt is bemutatott. A vitaanyagot 2026 júniusában eljuttatták a kormány részére, és nyilvánosan is hozzáférhetővé tették.
Az MKIK megítélése szerint a kata újraszabályozása összetett szakpolitikai feladat. Olyan megoldást célszerű kialakítani, amely egyszerre javítja a legkisebb vállalkozások működési feltételeit, egyszerű és kiszámítható adózást biztosít, megfelelő társadalombiztosítási jogosultságokat teremt, ugyanakkor hosszú távon a költségvetés számára is fenntartható. A kamarai vitaanyag átadását követően egy szakmai egyeztetésük volt a Pénzügyminisztériummal.
Négy éve szigorították drasztikusan a katát
A rendszer 2022-es átalakítása jelentős felháborodást váltott ki. Az Orbán-kormány akkor jelentősen szűkítette az igénybevevői kört, amit azzal indokolt, hogy túl sok visszaélésre került fény, elsősorban a színlelt foglalkoztatás okozta a legtöbb gondot. Az átalakítás után az adózási formát már csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatták, így kiestek a rendszerből a mellékállású katások, valamint a korábban szintén jogosult társas vállalkozások.
Még ennél is nagyobb szigorítást jelentett, hogy főszabály szerint csak magánszemélyektől lehetett bevételt szerezni. Aki cégtől, más egyéni vállalkozótól vagy egyéb szervezettől kapott pénzt, elvesztette kataalanyiságát, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az üzleti ügyfeleknek dolgozó vállalkozók jelentős része egyik napról a másikra kiszorult a rendszerből. A szabály alól a taxis személyszállítást végzők jelentettek kivételt.
A változás nagyságrendjét jól mutatják a számok: míg a szigorítás előtt mintegy 450 ezren adóztak ebben a formában, az átalakítás után számuk 140 ezer körülire zuhant. A korábbi rendszer egyik legnagyobb vonzereje az egyszerűség és a kiszámíthatóság volt: a főállású katások havi 50 ezer, a mellékállásúak pedig 25 ezer forintos tételes adó megfizetésével teljesíthették közteher-fizetési kötelezettségük jelentős részét.
