Brüsszel újraosztja a lapokat: a vétójogok korszaka leáldozóban az Európai Unióban
Budapest komoly burkolt figyelmeztetést kapott az oroszok elleni szankciók meghosszabbításáról szóló európai uniós döntésből. Az üzenet nemcsak Magyarországnak szól, hanem minden olyan EU-tagnak, amely az erős államok brüsszeli közös akarata ellenében próbálná használni vétójogát saját érdekei védelmében.
A 2014-ben létrehozott, félévente újratárgyalt szankciós listáról szlovák és francia kívánságra lekerült Aliser Uszmanov és Mihail Fridman orosz milliárdos, ám a kompromisszum részeként a lista ezúttal nem hat hónapig, hanem három évig lesz érvényben. Ez azt jelenti, hogy a következő években nem lesz mód a vétóval való alkudozásra ebben az ügyben.
A vétótaktika az elmúlt évtizedben Orbán Viktor politikájának egyik meghatározó eszköze volt, amellyel Magyarország számára fontos engedményeket csikart ki. Brüsszel és az uniós politikát formáló nagyhatalmak ellentámadást indítottak a tagállami vétójogok ellen. A szankciós lista meghosszabbítása csak az egyik eszköz ebben a folyamatban.
Magyarország gyenge pozícióból indul a játszmába
Az EU döntéshozatala hónapokon belül átalakulhat, mivel a jövő évi francia és lengyel választások, valamint a német belpolitika válsága előtt újraosztják a pénzt és a hatalmi pozíciókat az unióban. Magyarország eleve gyenge pozícióval indul ebben a folyamatban, ráadásul a visszatartott EU-pénzek kiutalásához és a költségvetési tervek jóváhagyásához is Brüsszel hozzájárulására van szükség.
Pozitív jelzésként értékelhető ugyanakkor, hogy az EU-pénzekről pozitív jelzések érkeztek, és Ursula von der Leyen évértékelő beszédében elismerően nyilatkozott a magyar jogállamiság helyzetéről. Mindeközben Budapest futballcsapatnyi orosz diplomatát utasított ki, ami a magyar gazdasági érdekeket aligha mozdítja előre. A pénzügyi piacok örvendenek a javuló viszonynak, ám ahogy Magyarország kapcsolata javul Brüsszellel, úgy romlik érdekérvényesítő képessége.
Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai és a minősített többség kérdése
Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak második és harmadik fejezetének megnyitását a magyar kormány blokkolta. Az Európai Parlament határozatot hozott arról, hogy a fejezetnyitáshoz elegendő legyen az egyöntetűség helyett a minősített többségi szavazás. A határozat dátuma 2026. március 11. A döntés azért született, mert az első fejezet megnyitását is megvétózta a korábbi magyar kormány, és az erről szóló uniós dokumentumok Magyarországot név szerint is említik.
Marta Kos, az EU bővítési biztosa korábban szintén jó ötletnek tartotta a minősített többségi szavazás bevezetését. Formális bizottsági javaslat ugyan nem született, de az első fejezet megnyitását júniusban elintézték. Magyarország azonban érdekei védelmében bekeményített, így a következő hónapokban valószínűleg napirendre kerül a minősített többségi szavazás bevezetése.
Tizenegy tagállam kezdeményezése a külpolitikai vétó ellen
Tizenegy tagállam – köztük a Brüsszelben nagy befolyású német-francia tengely – azt kezdeményezte, hogy a külpolitikai kérdések egyelőre körülhatárolatlan körében a jövőben ne legyen szükséges egyhangú szavazás. Bizonyos kérdésekre ez nem vonatkozna: a németek az Izrael-politika terén, Párizs pedig a szankciós listát illetően tartaná fenn vétójogát.
A többségi szavazásra való áttérés az erős tagállamoknak kedvez, amelyek könnyebben állítanak többséget szándékaik mögé, valamint az Európai Bizottságnak, amely a hétéves költségvetéssel tovább erősítené hatalmát saját bevételi források bevezetésével és a kiutalások jogállami feltételekhez kötésével.
Vannak azonban olyan kötelező egyöntetű szavazások, amelyek nem alakíthatók többségivé az unió alapszerződéseinek megváltoztatása nélkül. Ilyen az új uniós tag felvételéről szóló végső döntés, az EU-szintű adók bevezetése, valamint maga a hétéves költségvetés – bár utóbbiban egyhangú szavazással a tagállamok megszüntethetik a kötelező egyöntetűséget.
A vétótaktikának tehát még mindig marad tere, ha a lehetőségeket le is szűkítik. Feltéve, hogy egy adott tagállamnak megvan erre a szándéka és a lehetősége. Magyarország esetében a kérdés az, hogy nem veszítette-e már el eleve az összes tárgyalási bónuszát az EU-pénzek besöprésével és a jóváhagyásra váró költségvetési tervével, miközben az orosz olaj és gáz kérdései is az asztalon vannak.
