Varga Judit, Schadl György és Rogán Antal is a meghallgatandók listáján
Összesen 65 embertől kérne nyilatkozatot a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság. A testület arról döntött, hogy 30 embert szóban hallgatnak meg, 35-től pedig írásbeli választ kérnek. A vizsgálóbizottságot Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője vezeti, a testület célja, hogy feltárja a végrehajtási rendszer rendszerszintű hibáit, megállapítsa az intézményi felelősséget, és javaslatot tegyen egy állami, nonprofit, átláthatóbb modellre.
Négy munkablokkban vizsgálódnak
A nyilvánosságra hozott munkaterv szerint a vizsgálat négy területre terjed ki. Az első az adósok helyzete, amelynek keretében a bizottság azt elemzi, hogy a végrehajtási díjak és jutalékok mennyiben ösztönzik a gyors, nagy összegű behajtást az egyezség és a fokozatosság helyett. Vizsgálják a kis összegű tartozások aránytalan költségeit, a lakóingatlan-árverések garanciáit, valamint a panaszok és jogorvoslatok működését.
A második blokk a végrehajtói rendszert érinti: a kinevezés, az összeférhetetlenség és a díjazás kérdéseit. A bizottság áttekinti a végrehajtók kinevezésének, pályáztatásának és pontozásának gyakorlatát, valamint az irodák bevételi és tulajdonosi viszonyait, illetve a piaci koncentrációt. A Schadl-Völner-ügyet a rendszer gyengeségeit jelző példaként kezelik.
A harmadik terület a felügyeleti rendszer vizsgálata: azt elemzik, hogy a 2015-ös átszervezés valóban erősítette-e az ellenőrzést, és milyen következményei voltak annak, hogy 2021-ben a felügyelet az Igazságügyi Minisztériumtól a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához került. Feltárják az esetleges felügyeleti mulasztásokat és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara gazdálkodásának átláthatóságát.
A negyedik blokk a jövő modelljére vonatkozik: a bizottság egy olcsóbb, nonprofit és adósközpontúbb végrehajtási rendszer lehetőségeit vizsgálja, összevetve az állami és a magánvégrehajtói modelleket, és javaslatokat dolgoz ki a díjrendszer átalakítására.
Volt igazságügyi miniszterek is a listán
Írásbeli nyilatkozatot kérnének Vastagh Pál és Dávid Ibolya volt igazságügyi miniszterektől. Szóbeli meghallgatás szerepel a javaslatban Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Navracsics Tibor, Trócsányi László, Varga Judit és Tuzson Bence volt igazságügyi miniszterek esetében.
A végrehajtói szervezet vezetői közül szóbeli meghallgatásra javasolják Krejniker Miklóst, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara korábbi elnökét, valamint Lupkovics Beátát, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét. A felügyeleti lánc vizsgálata miatt a listán szerepel Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának korábbi elnöke, és Nagy László, a hatóság jelenlegi elnöke is.
A Schadl-ügy szereplői külön fejezetben
A munkaterv melléklete külön fejezetet szentel a Schadl-ügynek. Ebben szóbeli nyilatkozattételre javasolják Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnökét, Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt, valamint Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda korábbi vezetőjét. A felsorolásban szerepel Rogán Barbara, Rogán Antal felesége, akitől írásbeli nyilatkozatot kérnének, és Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke, akinek szóbeli meghallgatását javasolják.
A munkaterv külön szabályt ír elő azoknál, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban: meghallgatásuk előtt a bizottságnak tisztáznia kell, mely kérdések nem érintik az eljárás érdemét, és hogy a meghallgatás összeegyeztethető-e az esetleges eljárási korlátozásokkal.
A kormány gyorsítaná a reformot
A végrehajtási reform nem most került először napirendre. A kormány május 18-án bejelentette, hogy megszüntetné a jelenlegi, magánirodákra és profitszerzésre épülő modellt. Az akkori kormányhatározat szerint a végrehajtásnak a jövőben a bíróságok szervezetrendszerén belül, haszonszerzési céloktól mentesen kellene működnie. A kabinet nonprofit alapú, szigorúbb állami és bírói ellenőrzés alatt álló rendszert ígért, az Igazságügyi Minisztériumnak pedig eredetileg június közepéig kellett volna előkészítenie a szükséges törvénymódosításokat.
A miniszterelnök közölte, hogy felgyorsítaná a végrehajtási rendszer átalakítását, ezért a szükséges jogszabályok mielőbbi előkészítésére utasította Görög Márta igazságügyi minisztert. A kormány korábbi tervei között szerepelt az is, hogy az új szabályozás életbe lépéséig felfüggesztik a kilakoltatások végrehajtását, a felszámolási eljárásokat ismét érdemi bírósági ellenőrzés alá helyeznék, a közjegyzői rendszert pedig olcsóbbá és átláthatóbbá tennék.
A kormány eddig nem közölte, hogy pontosan mikor szűnne meg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, és milyen szervezet venné át a feladatait. Az sem ismert, hogy mi történne a jelenleg működő végrehajtói irodákkal, alkalmazottaikkal és a folyamatban lévő ügyeikkel, illetve hogy a végrehajtók kapnának-e kártalanítást az irodák vagy a kinevezések megszüntetéséért.
