Három képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte az ügyészség
Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes. A képviselők mentelmi jogáról az Országgyűlés dönt. A három ügy súlya jelentősen eltér: Magyar Péter esetében egy 2024-es telefonügy, a két korábbi fideszes miniszternél milliárdos gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt indulhat tovább az eljárás.
Magyar Péter telefonügye újraindult
Magyar Péter mentelmi jogát a 2024 júniusában történt, úgynevezett telefonügy miatt függesztené fel az Országgyűlés. Az ügyészség közlése szerint a politikus egy budapesti szórakozóhelyen vitába keveredett egy férfival, aki mobiltelefonjával videózta őt. A nyomozás adatai szerint Magyar Péter kivette a készüléket a férfi kezéből, többszöri felszólításra sem adta vissza, majd a Dunába dobta.
Az ügyben korábban Polt Péter akkori legfőbb ügyész az Európai Parlamenttől kérte Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, ezt azonban az EP elutasította, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette az eljárást. Magyar Péter európai parlamenti mandátuma és az ahhoz kapcsolódó mentelmi joga 2026. május 8-án megszűnt, ezért a nyomozást folytatták. Időközben azonban országgyűlési képviselő lett, így ismét mentelmi jog védi. Az ügyészség szerint a felmerült bűncselekmény gyanúját büntetőeljárásban kell tisztázni.
Hankó Balázs ügyében 17,3 milliárd forintos kárt állapítottak meg
Jóval nagyobb összegről szól a Hankó Balázst érintő indítvány. Az ügyészség szerint megalapozottan feltételezhető, hogy a Nemzeti Kulturális Alap vagyonát jogszabályellenesen, részben a 2026-os országgyűlési választási kampány finanszírozására használták fel. A nyomozás eddigi adatai szerint Hankó Balázs és társai kettős döntéshozatali rendszert alakítottak ki: miközben papíron az NKA illetékes kollégiuma határozott a támogatásokról, a tényleges döntéseket a korábbi kulturális és innovációs miniszter, illetve más szereplők hozhatták meg. Egyes esetekben a támogatásokról már a kérelmek beadása előtt döntöttek.
Az NKA vagyonából 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között összesen 1079 esetben finanszírozhattak a törvényben meghatározott céloktól eltérő programokat. Az ügyészség számításai szerint ezzel 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány érte a központi költségvetést. A volt miniszter cselekménye a jelenlegi bizonyítékok alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megállapítására lehet alkalmas. Az eljárásban már több embert, köztük az NKA korábbi vezetőit és Hankó Balázs egykori kabinetfőnökét is meggyanúsították.
Seszták Miklósnak több mint egymilliárd forintot juttathattak
Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését elsősorban a Volánbusz-ügyben kezdeményezte az ügyészség. A volt nemzeti fejlesztési miniszter tárcája felügyelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, amely a Volánbusz felett gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A gyanú szerint egy építőipari cégcsoport képviselője azt ajánlotta fel, hogy a remélt állami megrendelésekért cserébe az egyes beruházások vállalkozói díjának tíz százalékát közvetítőkön keresztül visszajuttatja Seszták Miklósnak. A cégcsoport 2015 és 2018 között több kiemelt állami beruházást nyert el, ezekhez kapcsolódóan pedig több mint egymilliárd forint jogtalan előnyt kaphatott a korábbi miniszter.
Az ügyészség szerint Seszták ezenfelül a Nemzeti Sportközpontok által kiírt uszoda- és tornaterem-beruházásokhoz kapcsolódóan mintegy 270 millió forintot vehetett át egy érdekelt vállalkozás képviselőjétől. Amennyiben az Országgyűlés felfüggeszti a képviselő mentelmi jogát, az ügyészség a jelenlegi bizonyítékok alapján tizenhárom rendbeli vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vonhatja felelősségre Seszták Miklóst. A Volánbusz-ügyben korábban már letartóztatták Szivek Norbert volt MNV-vezért és Jellinek Dániel üzletembert is.
