Új Európai Biztonsági Tanács létrehozását javasolhatja Ursula von der Leyen az évértékelő beszédében
Az Európai Unió biztonsági és védelmi döntéshozatalának átalakítását, a védelmi ipar felpörgetését és a migrációs politika szigorítását is napirendre tűzi Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben szerdán elmondandó évértékelő beszédében. A beszéd előzetesen kiszivárgott tervezete szerint egy új Európai Biztonsági Tanács létrehozása lehet az egyik legfontosabb bejelentés.
Von der Leyen szerdán Strasbourgban mondja el hatodik, az Európai Unió helyzetét értékelő beszédét. A Bizottság elnöke az elmúlt hónapokban egy olyan Európa képét vázolta fel, amelynek a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetnie saját biztonságára, gazdasági versenyképességére és stratégiai önállóságára. A beszédet az Európai Unió számára különösen összetett időszakban tartja meg: a háborús konfliktusok, az éghajlatváltozás egyre kézzelfoghatóbb következményei, az Egyesült Államokkal fennálló feszültségek, valamint Kína és az USA technológiai előnye mind olyan kihívások, amelyekre Brüsszelnek választ kell adnia.
Az Európai Biztonsági Tanács az EU-n túlmutató együttműködést teremtene
A kiszivárgott beszédtervezet szerint von der Leyen egy Európai Biztonsági Tanács létrehozását javasolhatja. A kezdeményezés célja az lenne, hogy az európai országok gyorsabban és összehangoltabban tudjanak reagálni a kontinenst érintő biztonsági kihívásokra.
Az új fórumon az EU tagállamai mellett Ukrajna, Nagy-Britannia, Norvégia, Kanada és más partnerek is részt vehetnének, így az EU-n túlmutató európai biztonsági együttműködési keretet teremtene. A javaslat azért is lehet jelentős, mert az európai biztonság jelenlegi rendszerének központi pillére a NATO. Az új testület ugyanakkor nem feltétlenül annak formális alternatívájaként jelenne meg, hanem az európai és szövetséges országok politikai koordinációjának új fórumaként.
A védelmi ipar és a technológiai verseny is a beszéd fókuszában lehet
A biztonságpolitikai kezdeményezés mellett a Bizottság elnöke várhatóan az európai védelmi képességek fejlesztését is kiemelt témaként kezeli. A beszéd további meghatározó témái között szerepel a mesterséges intelligencia, az európai versenyképesség, a kereskedelempolitika, a klímaváltozás, a migráció és a közösségi média szabályozása.
Von der Leyen várhatóan külön kitér a mesterséges intelligenciára is. Az EU célja, hogy csökkentse az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni technológiai lemaradását, miközben saját szabályozási és ipari modelljét is fenntartaná. A kiszivárgott tervek szerint a Bizottság elnöke a vezető mesterségesintelligencia-fejlesztő laboratóriumokat is párbeszédre hívná a technológia fejlődésének üteméről és a fejlesztések kockázatairól.
A klímaváltozás költségei és a szigorodó migrációs politika is terítékre kerülhet
Von der Leyen várhatóan az éghajlatváltozás gazdasági következményeiről is beszél majd. Európát az idei nyáron szélsőséges hőhullámok, erdőtüzek és aszályok sújtották, miközben több ország egészségügyi rendszereire is nagyobb nyomás nehezedett. A beszéd tervezete szerint a Bizottság elnöke arra figyelmeztet, hogy az európai országoknak pénzügyileg is fel kell készülniük a klímaváltozás növekvő költségeire, mivel a klímakockázatok miatt egyre nagyobb teher hárul az állami és uniós költségvetésekre. Ezt tovább súlyosbítja az úgynevezett biztosítási rés: a természeti katasztrófák okozta károk mindössze körülbelül negyedét fedezik magánbiztosítások.
A Bizottság elnöke a migráció kérdésében is újabb kezdeményezéseket jelenthet be. A spanyolországi Ceuta körül kialakult közelmúltbeli válságot követően szigorúbb megközelítést helyezhet kilátásba. A cél az uniós migrációs szabályok további átalakítása lehet, miközben Brüsszel igyekszik kezelni a tagállamok között továbbra is fennálló nézetkülönbségeket. A migrációs politika különösen érzékeny politikai kérdés az Európai Parlamentben is, ahol a parlamenti többség összetétele az elmúlt időszakban egyre nagyobb vitákat váltott ki.
Feszültségek a parlamenti többségben
Von der Leyen beszédének egyik átfogó üzenete várhatóan az lesz, hogy Európának csökkentenie kell bizonyos stratégiai függőségeit. Ez a védelmi ipar mellett a technológiára, az energiára, a kereskedelemre és az ellátási láncokra is kiterjedhet.
A Bizottság elnöke olyan Európai Parlament előtt tartja beszédét, ahol a jobbközép pártok egy része egyre gyakrabban működik együtt a jobboldali, illetve radikálisabb erőkkel. A balközép ezzel szemben azt követeli, hogy von der Leyen világos határvonalat húzzon az ilyen együttműködések előtt. A politikai feszültségek így magát a Bizottság mögött álló parlamenti többséget is érintik, ami a következő időszak uniós jogalkotására is hatással lehet.
A végleges beszéd tartalma azonban még változhat, mivel von der Leyen és közvetlen munkatársai a tervek szerint egészen a felszólalás kezdetéig dolgoznak a szövegen.
