Véget vetnének az árrésstopnak és követelik az áfacsökkentést: vészjelzést adtak le a zöldség-gyümölcs termesztők
A magyar zöldség- és gyümölcstermelők szerint az árrésstop fenntartása már nem indokolható az inflációval, a piaci torzulások mellett pedig az olcsó importnak kedvez. A FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a DélKerTÉSZ szerint a korlátozás kivezetésére, az ígért áfacsökkentésre, továbbá technológiai és öntözési fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy ne tűnjenek el további hazai termelők.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint augusztusban 1,3 százalékos volt az éves infláció, az élelmiszerek átlagosan 1,4 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban. A vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak 4,8 százalékkal csökkentek, ezen belül a friss hazai és déligyümölcsök 15,6, a friss zöldségek 7,5 százalékkal lettek olcsóbbak. Júliushoz képest is 3,5, illetve 3,4 százalékos áresést mértek.
Az ágazat szereplői szerint a rendszert már korábban ki kellett volna vezetni, helyette pedig 5 százalékra kellett volna csökkenteni a zöldségek és gyümölcsök jelenleg 27 százalékos áfáját. A kormányváltás után az ágazat gyors döntésre számított, ám a beígért áfacsökkentés egyelőre nem valósult meg.
A FruitVeB szerint a 2025 végén több termékre kiterjesztett árrésstop közel egy év alatt nem igazolta, hogy érdemben mérsékelné az inflációt. A legfeljebb 10 százalékos árrés arra ösztönzi a kereskedelmi láncokat, hogy a minőségi magyar termékek helyett az olcsóbb, gyakran importból származó árut részesítsék előnyben. A forint április óta tartó erősödése tovább olcsóbbította a behozatalt. A termelőknek egyszerre kell viselniük a 27 százalékos áfa, a kiskereskedelmi különadó, az EPR-díjak és az árréskorlátozás következményeit.
A szabályozás a termékszerkezetet is torzítja: a kereskedők az árrésstopos termékeken kieső nyereséget más árucikkeken pótolják, így a nem korlátozott színes paprikák fogyasztói ára emelkedhetett, a kereslet pedig az árrésstopos zöldpaprika felé fordult. Az ágazati szervezet figyelmeztetett: ha a folyamat nem változik, néhány éven belül kritikusan összezsugorodhat a hazai termelés, a magyar zöldségek és gyümölcsök pedig kiszorulhatnak a kiskereskedelmi láncok polcairól, amelyek a belföldi piac mintegy 70 százalékát adják.
Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke a XV. Magyar Paprika Napján arról számolt be, hogy a korábbi évek erős nyári keresletével szemben idén júliusban és augusztusban a zöldség- és gyümölcsfogyasztás is csökkent. A gyenge kereslet és az erős forint miatt a termelői árak több terméknél a 2022-es szintre estek vissza. Szerinte az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó közép- és hosszú távon jelentős piaci zavarokat okozhat, amelyeknek a termelők lesznek a vesztesei. Az árrésstop mielőbbi kivezetése mellett legkésőbb 2027 első negyedévéig 5 százalékra kellene csökkenteni a zöldségek és gyümölcsök áfáját.
Az áfacsökkentés egyszerre mérsékelhetné a fogyasztói árakat, fehéríthetné a piacot és javíthatná a magyar termékek versenyképességét. A FruitVeB korábbi számításai szerint az 5 százalékos kulcs rövid távon akár mintegy 20 százalékos árcsökkenést is hozhatna, feltéve, hogy az adóelőnyt nem nyelik le a kereskedők. Ehhez szigorú ellenőrzésre, átlátható árfigyelésre és olyan árréssávra lenne szükség, amely a termelőt és a vásárlót egyaránt védi.
A piaci problémákat egyre súlyosabb termesztési kockázatok egészítik ki. Bár a hajtatott zöldségtermesztés víztakarékos technológia, megfelelő és kiszámítható vízellátás nélkül ez sem működhet. A tartós hőség megterheli a növényállományt, új növényvédelmi problémákat okoz, és folyamatos technológiai alkalmazkodásra kényszeríti a gazdákat.
A DélKerTÉSZ három éve indított fólia-korszerűsítési és modernizációs programjai, a hatékonyabb klímaszabályozás, a pontosabb öntözés, a biológiai növényvédelem és az ellenállóbb fajták terjedése segítheti az alkalmazkodást, mindez azonban beruházást, finanszírozást és szakképzett munkaerőt igényel. A kertészetben meghatározott időpontban, nagy létszámú munkaerőre van szükség, amit a hazai munkaerőpiac önmagában nem képes biztosítani, ezért a szezonális vendégmunkások mellett a fiatalok bevonása, a mentorprogramok és a kísérleti kertek fejlesztése is létfontosságú.
A magyar termékek bolti láthatóságát ugyancsak erősíteni kellene. A DélKerTÉSZ külön magyar pultokat és a termelői csomagolások szélesebb körű használatát javasolja, hogy a vásárlók egyértelműen megkülönböztethessék a hazai árut az importtól.
