Franciaország is Aliser Uszmanov törlését szorgalmazza az uniós szankciós listáról
Franciaország csatlakozott Szlovákiához, és azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió törölje Aliser Uszmanov orosz-üzbég üzletembert a szankciós listáról – erről négy uniós diplomata számolt be. A francia álláspont komoly frusztrációt váltott ki több tagállamban, miközben az uniós nagykövetek között egyre érzékenyebb vita zajlik az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról.
Magyarország és Szlovákia már régóta szorgalmazza Uszmanov, valamint egy másik orosz oligarcha, Mihail Fridman törlését az uniós szankciós listáról. A korábbi magyar kormány és Pozsony szerint a két üzletembert nem kellene továbbra is azok között szerepeltetni, akik kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin rendszerével és az ukrajnai háborút fenntartó orosz hadiipari komplexummal.
A milliárdos 2022-ben, Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját követően került uniós szankciók alá. Üzleti birodalmát többek között a fémiparban, a bányászatban, a távközlésben és a technológiai szektorban építette fel. Az EU a Kremlhez közel álló üzletemberként tartja számon, Uszmanov azonban tagadja ezt.
A francia kezdeményezés több uniós tagállamban is komoly értetlenséget váltott ki, különösen az Európát érő egyre több hibrid fenyegetés miatt. Egy uniós diplomata névtelenül azt mondta: a francia lépés sok kérdést vet fel, és úgy tűnik, elsősorban gazdasági megfontolások állhatnak mögötte. A diplomata szerint a többi tagállamban kevés megértés mutatkozik Franciaország álláspontja iránt.
Az Európai Unió szankciós rendszere jelenleg több mint háromezer, Oroszország hadiipari komplexumához, illetve az ukrajnai invázióhoz kapcsolódó személyt és szervezetet érint. A szankciós rendszer megújításának határideje szeptember 15., ezért a tagállamokra komoly nyomás nehezedik, hogy addig politikai megállapodásra jussanak.
A magánszemélyek és szervezetek elleni szankciókat eddig hathavonta hosszabbították meg, most azonban már az is felmerült, hogy a következő megújítás egy teljes évre szóljon. Az ágazati szankcióknál júliusban már áttértek a hathónaposról a 12 hónapos ciklusra.
Az uniós nagykövetek több egyeztetésén Szlovákia ellenezte a szankciók meghosszabbítását, és továbbra is Uszmanov, valamint Fridman törlését követelte. Pozsony emellett azt szeretné, ha a személyi szankciók továbbra is hathavonta kerülnének felülvizsgálatra. A szlovák követelések nem új keletűek: Pozsony már a szankciók márciusi meghosszabbításakor is a két oligarcha törlését szorgalmazta.
A helyzetet azért is nehéz rendezni, mert az uniós szankciók meghosszabbításához egyhangú döntés szükséges. Ez azt jelenti, hogy akár egyetlen tagállam is megakadályozhatja a hosszabbítást. Szlovákia és Magyarország ellenállása már eddig is komoly feszültséget okozott, Franciaország új álláspontja pedig tovább bonyolíthatja az egyeztetéseket.
Franciaország Uszmanov törlését politikai kompromisszumként kezeli. A francia kormány abban bízik, hogy Szlovákia ennek fejében nem ragaszkodik majd mindkét oligarcha törléséhez, ahogyan azt korábban sem tette. Egy francia kormányzati tisztviselő megerősítette, hogy Párizs támogatja a szankciók megújítását, a tárgyalások részleteiről azonban a bizalmas egyeztetésekre hivatkozva nem kívánt nyilatkozni.
Uszmanov neve korábban Magyarországon is gyakran felbukkant. A milliárdost a Dunaferr lehetséges megmentőjeként emlegették, miközben a magyar kormány több alkalommal is támogatta az oligarchával szembeni uniós szankciók enyhítését. Az oknyomozó anyag szerint ugyanis nem egyszerűen arról volt szó, hogy Budapest saját gazdasági érdekei miatt próbált bizonyos szankciókat enyhíteni: a beszélgetések azt mutatják, hogy magyar és orosz tisztviselők közvetlenül is egyeztettek arról, milyen érvekkel és milyen lépésekkel lehetne elérni az uniós korlátozások módosítását.
Az oknyomozás szerint Szijjártó Péter és Szergej Lavrov 2023 és 2025 között több alkalommal is beszélt telefonon, ezek között olyan egyeztetések is voltak, amelyek során bizalmas uniós információk kerülhettek orosz vezetők birtokába. Szijjártó Péter és Szergej Lavrov nem válaszolt a megkeresésre, az Uszmanovot képviselő jogászok pedig vitatták az oknyomozás állításait. A magyar kormány korábban több, hasonló állítást is politikai támadásnak és Ukrajna-barát propagandának minősített.
Az uniós nagykövetek hétfőn ismét összeülnek, hogy folytassák a tárgyalásokat. A szeptember 15-i határidő közeledtével egyre nagyobb a nyomás rajtuk, hogy megállapodjanak a szankciók meghosszabbításáról.
