A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megalakítása
Az Országgyűlés 2026. július 28-án, 143 igen szavazattal, megerősítette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozását, amely széles jogkörökkel fog működni. A hivatal célja az elmúlt évek közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, valamint az uniós források, összesen 10,4 milliárd euró, felszabadításának elősegítése.
A hivatal felépítése és hatásköre
A NVVH a közigazgatási, nyomozati és ügyészségi hatásköröket egyesítő, hibrid jogosítványokkal fog rendelkezni. Ennek eredményeként lehetősége nyílik az uniós és hazai közpénzből finanszírozott projektek, állami támogatások, sőt közbeszerzések átfogó átvilágítására is.
Kritikák és aggályok
A hivatal létrehozása már a kezdetektől fogva éles politikai és szakmai viták tárgya. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője, kijelentette, hogy az intézmény túlzott hatalomkoncentrációt eredményez, mely súlyosan korlátozhatja az érintettek jogorvoslati lehetőségeit. A Magyar Helsinki Bizottság és független jogi szakértők is bírálják a döntést, arra figyelmeztetve, hogy a meglévő jogszabályok már most is elegendő eszközöket biztosítanak a vagyonvisszaszerzéshez.
A politikai aspektusok
Az ellenzéki és a piaci szférában is többen kifejezték aggodalmukat a hivatal esetleges politikai célú felhasználása miatt. Hadházy Ákos független képviselő jelezte, hogy nem kíván pályázni az új hivatal vezetői pozíciójáért, ami tovább mélyítette a politikai feszültségeket a témában.
A hivatal szerepe és jelentősége
A hivatal felállítása nemcsak hazai, hanem nemzetközi szempontból is jelentőséggel bír, hiszen hozzájárulhat a jogállamisági aggályok mérsékléséhez, amely közvetlenül összefügg a visszatartott uniós források ügyével. A szervezet működése tehát kulcsfontosságú a Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatok további fejlődése szempontjából.
