Oroszország perli az Európai Uniót a befagyasztott vagyon miatt
Az Európai Bizottság a közelmúltban nyilatkozott az Orosz Központi Bank által benyújtott keresetről, amely az EU-ban lefoglalt orosz jegybanki eszközökkel kapcsolatos. Brüsszel álláspontja szerint nincs ok aggódásra, mivel a bizottság véleménye szerint azok a rendelkezések, amelyekkel a moszkvai kormány vitatkozik, teljes mértékben összhangban vannak a nemzetközi joggal.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, egy sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a bizottság magabiztos a jogszabályok jogszerűsége kapcsán. A szóvivő kifejtette, hogy az Orosz Központi Bank keresete nem változtat a jogszerűségen, mivel az EU külső politikája a nemzetközi normák tiszteletben tartására épül.
A bank az EU Bíróságához benyújtott keresetében a Tanács döntésével szembeni jogorvoslatot kér, amely határozatlan időre befagyasztotta a jegybank eszközeit. Az orosz hatóságok azt állítják, hogy a rendelet megsérti a tulajdonhoz való jogot, és kizárja a bírósági úton történő orvoslás lehetőségét.
A központi bank szerint a rendelet nem csupán az eszközök befagyasztását jelenti, hanem korlátozza az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést is, valamint sérti a szuverenitás elvét, ami számos nemzetközi szerződésben és uniós jogszabályban kiemelt jelentőségű. A keresettel a központi bank célja a befagyasztott vagyon jogellenes kezelésének megtámadása.
Az orosz jegybank vezetése már több forumon is jelezte, hogy jogi úton kíván fellépni a nyugati szankciók ellen, amelyek 2022 tavaszán, az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően léptek életbe, mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz tartalék befagyasztásával. Az orosz bank hangsúlyozta, hogy a jogi lépések elengedhetetlenek a szuverén jogok érvényesítése érdekében.
Az uniós szankciókról és azok Oroszországra gyakorolt hatásáról szóló viták továbbra is élesek, hiszen a nyugati politikai irányvonalak folyamatosan figyelembe veszik a globális gazdasági helyzet változásait valamint a nemzetközi jogi kereteket. A helyzet további bonyolításáért Oroszország részéről nemcsak a jogi lépések, hanem a diplomáciai kapcsolatok alakulása is felelős, hiszen a gazdasági szankciók mellett a politikai nyomásgyakorlás is jelentős szerepet játszik az EU-Orosz kapcsolatokban.
Miközben az EU arra figyelmeztet, hogy az orosz kereset nem indokolja a pánikot, a jövőbeli intézkedések és azok következményei még átgondolásra szorulnak a két fél kapcsolatának fejlesztése érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök megjegyezte, hogy a befagyasztott orosz vagyon ügye „halott”, ami új dimenziókat ad a tárgyalásoknak.
