Zelenszkij és a Barátság kőolajvezeték fenyegetése
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly augusztusban nyíltan megfenyegette Magyarországot a Barátság kőolajvezeték elvágásával, ha Budapest nem változtat az ukrán EU-tagságról alkotott álláspontján. Ez a kijelentés ékkeresztül rajzolja át Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatokat, hiszen a kormányunk azóta is határozottan elítéli az ukrán elnök fenyegetéseit.
Az áprilisi események további mélységekbe erősítik a feszültséget. Január 27-e óta Nem érkezik olaj Magyarországra a Barátság vezetéken, mivel egy orosz támadás során a vezeték melletti tárolóban kár keletkezett. Ennek következtében az ukránok nem indították újra a szállítást, ellenére annak, hogy a magyar kormány állítása szerint minden akadály elhárult a szállítás újraindítása előtt.
A politikai játszmák háttere
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy Ukrajna döntése a szállítmányok leállításáról politikai okokra vezethető vissza, amit az ukrán kormány hozott meg. Ezen túlmenően, politikai retorikájába a magyar kormány újabb szankciós csomag blokkolását is beemelte, így a 90 milliárd eurós hitel folyósítását is Ukrajnának.
A szlovák kormányfő, Robert Fico szintén hasonló döntést hozott, és bejelentette, hogy amennyiben nem indul újra a Barátság vezetéken a kőolaj szállítása, akkor hétfőtől leállítja a villamosenergia-exportot Ukrajnának. Mindkét ország határozottan fellépett a kialakult helyzet ellen.
Horvátország szerepe
A horvát kormány azonban nem állt szövetségeseink oldalára. Elutasították Magyarország és Szlovákia kérését, miszerint engedjék meg az orosz kőolaj szállítását az Adria-vezetéken keresztül. Zágráb cáfolta, hogy készek lennének orosz eredetű olajjal segíteni az ellátásbiztonság fenntartásában, így a helyzet tovább bonyolódik.
Magyar Péter hallgatása
Figyelemre méltó, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, eddig nem szólalt meg a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos nehézségekről. Eddigi hallgatása sokakat arra késztet, hogy feltegyék a kérdést: milyen háttéralkut köthetett az orosz energiahordozókról való leválás vonatkozásában Münchenben? Eddig Kapitány István volt az egyetlen politikai szereplő, aki a kormány diverzifikációval kapcsolatos hiányosságait emelte ki.
A feszültségek fokozódásával és a politikai színház bonyodalmaival a következő időszakban sok kérdés marad nyitva. Mi lesz a következő lépés a magyar kormánynál? Hogyan fogják az energiabiztonsági kihívásokra reagálni?
