Az EU terjedelmes klímavédelmi lépései
Az Európai Bizottság tervei szerint várhatóan meg fogják hosszabbítani az ingyenes szén-dioxid-kibocsátási jogosultságok kiosztását az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS). Ez a lépés elsősorban az energiaigényes iparágak, köztük a vegyipari vállalatok számára jelentene könnyítést, mivel jelenleg a rendszer versenyképességi hátrányt okoz Európa számára. Az ipari szereplők régóta sürgetik ezt a módosítást, hogy csökkentsék a rájuk nehezedő terheket.
A javaslat részletei
A Bizottság hivatalos javaslatát júliusban terjeszti elő, amely várhatóan az ingyenes jogosultságok kiosztását hosszabb időszakra terjeszti ki, mint a jelenlegi szabályozás. Az árverések teljes kivezetése is később fog bekövetkezni, ennek mértékéről azonban még tárgyalások zajlanak Brüsszelben.
Az ETS működése és hatása
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere, amely 2005 óta üzemel, egy plafon és kereskedési mechanizmus, amely az évről évre csökkenő maximális kibocsátási mennyiségekre épít. Az EU célja, hogy 2030-ra 62%-kal csökkentse a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. A rendszer lényege, hogy minden tonna szén-dioxid kibocsátás után egy jogosultságot kell leadni, amelyeket főként árverésen értékesítenek. A nyereségből klímavédelmi projekteket finanszíroznak.
Csökkentett ingyenes kiosztás problémái
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az ingyenes szén-dioxid jogosultságok kiosztása már idén csökkenni fog, míg néhány ágazat esetében 2034-re teljesen megszűnhet. Az árverések 2039-ben érnének véget, innentől a cégeknek minden kibocsátásuk után piaci áron kellene jogosultságot vásárolniuk, ami komoly költségnövekedést eredményezhet.
Ipóügyi aggodalmak
A vegyipari nagyvállalatok, például a BASF és az Evonik vezetői már figyelmeztettek arra, hogy a rendszer jelenlegi módja jelentős versenyképességi hátrányt okoz, és akár 200 ezer német ipari munkahely védelmét is fenyegeti. A BASF vezérigazgatója, Markus Kamieth kiemelte, hogy 2024-ben már százmilliós nagyságrendű költségekkel kell szén-dioxid jogosultságokat vásárolniuk, míg az Evonik vezetője, Christian Kullmann radikális reformot sürgetett.
Kihívások az EU klímapolitikájában
Az ipari szereplők kritikái szerint az esetleges enyhítések akár megnehezíthetik az EU terveit a 2050-re vállalt klímasemlegesség elérésében, mivel a jelenlegi árnövekedések már most is jelentős anyagi terhet rónak a vállalatokra és a fogyasztókra.
A zöld átmenet nehézségei
A költségek emelkedése és a szén-dioxid-kibocsátás drágulása nemcsak az ipari cégeket, hanem az európai lakosságot is terheli, amely a legmagasabb energiaköltségekkel küszködik a fejlett világban. Az új zöld technológiákra való áttérés ütemét a magasabb költségek visszafoghatják, ezzel a mesterséges intelligencia fejlődését is lassíthatják az európai gazdaságokban.
