Az Északi Áramlat nem indítható újra a háború után sem
Az Északi Áramlat vezetékein az ukrajnai háború befejezése után sem érkezhetne ismét orosz földgáz az Európai Unióba – tette egyértelművé az Európai Bizottság. A testület álláspontja szerint az orosz energiától való függetlenedés hosszú távú döntés, amelyet a háború esetleges lezárása sem ír felül.
A Németországot és Oroszországot összekötő, több mint 1200 kilométer hosszú tenger alatti vezetékrendszer uniós szankciók hatálya alá tartozik. Az Északi Áramlat 1 nem üzemel, az Északi Áramlat 2 pedig soha nem kapta meg a működéshez szükséges német engedélyt.
„Túlságosan is jól ismerjük az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőség rejtett költségeit” – mondta Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője. „Oroszország fegyverként használta ezt a függőséget, mi pedig megfizettük ennek az árát. Ezt nem fogjuk elfelejteni” – tette hozzá.
Pinho Ursula von der Leyen bizottsági elnök korábbi kijelentéseire hivatkozott. Von der Leyen az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy az orosz energiaszektort érintő szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg Oroszország nem vet véget a háborúnak. Hasonló álláspontot képviselt az uniós vezetők legutóbbi csúcstalálkozóján is, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén részt vett. Arra a kérdésre azonban, hogy mi történne a háború után, a Bizottság már az orosz gáz kivezetését előíró uniós jogszabályokra hivatkozott. Ezek a szankcióktól függetlenül szabályozzák az import megszüntetését.
A testület tájékoztatása szerint a rövid távú LNG-szerződések már kifutottak, a hosszú távú megállapodások pedig legkésőbb 2027 januárjában járnak le. A vezetékes gázra vonatkozó szerződéseket – köztük az Északi Áramlathoz korábban kapcsolódó megállapodásokat – 2027 szeptemberéig kell lezárni.
„A hatályos jogszabályok sem a szankciókhoz, sem konkrét geopolitikai eseményekhez nem kötődnek” – hangsúlyozta Anna-Kaisa Itkonen energiaügyi szóvivő. Elmondása szerint az EU a körülményektől függetlenül fokozatosan kiszorítja piacáról az orosz vezetékes földgázt és a cseppfolyósított földgázt. Az utolsó szállításoknak 2027 végéig meg kell szűnniük.
Pinho arra is emlékeztetett, hogy eredetileg Oroszország korlátozta, majd állította le a szállításokat.
Az Északi Áramlat mára Európa korábbi energiafüggőségének jelképévé vált. Az Ukrajna ellen indított teljes körű orosz inváziót követő energiapiaci válság rekordmagas számlákkal terhelte a háztartásokat és a vállalkozásokat.
Az uniós leválási stratégia nyomán az orosz vezetékes gáz részaránya a 2021-es mintegy 40 százalékról 2025-re körülbelül hat százalékra csökkent. Az átállás ugyanakkor jelentős költségekkel járt: több ország egyre nagyobb mértékben támaszkodik a drágább amerikai LNG-re.
A háború lezárását célzó tárgyalások élénkülésével párhuzamosan sajtóértesülések jelentek meg arról, hogy Washington és Moszkva az Európába irányuló orosz gázszállítások újraindításáról is egyeztet. Az elképzelések között az Északi Áramlat amerikai befektető bevonásával történő újraélesztése is szerepel.
A beszámolók szerint a tárgyalások más üzleti lehetőségekre is kiterjednek, köztük a Lukoil egyes eszközeire, nukleáris technológiákra és északi-sarkvidéki LNG-projektekre. Washington gazdasági ösztönzőkkel próbálhatja érdemi tárgyalásokra bírni az orosz vezetést.
Európai részről azonban sokan úgy látják, hogy ez a megközelítés alábecsüli Vlagyimir Putyin területszerző törekvéseit. A bírálók szerint gazdasági előnyök felajánlása önmagában nem jelent garanciát arra, hogy Moszkva feladja Ukrajnával kapcsolatos háborús céljait.
Az orosz energiához való visszatérésnek Európában is vannak támogatói. Alice Weidel, az Alternatíva Németországért társelnöke azt ígérte, hogy hatalomra kerülése esetén megszüntetné a szankciókat és újraindítaná az Északi Áramlatot. Szerinte az olcsó orosz gáz a német gazdaság korábbi sikereinek egyik meghatározó tényezője volt. Friedrich Merz német kancellár ezzel szemben azzal vádolja Weidelt, hogy Oroszország oldalára áll. A kancellár szerint Németország energiaellátását hosszú távon a megújuló energiaforrásokra építve lehet biztosítani.
Az orosz gáz kivezetéséről szóló uniós szabályok módosításához vagy visszavonásához az Európai Bizottság új javaslatára és a tagállamok minősített többségének támogatására lenne szükség. A tagországok többsége továbbra is úgy ítéli meg, hogy az orosz olaj és földgáz vásárlása elfogadhatatlan kockázatot jelent Európa közös biztonságára.
