A Mercosur-megállapodás következményei a globális húsiparban
Alig három hónappal az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdete után feszültségek merültek fel a különböző termelési és környezetvédelmi normák miatt. A brazil húsóriás, a JBS, feladta klímavédelmi célkitűzéseit, amelyek szerint 2040-re el szeretné érni a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást a teljes értékláncában. A vállalat jövőbeli céljai most csupán a saját üzemek és energiatermelés kibocsátásának csökkentésére fókuszálnak.
A JBS döntése kissé megkérdőjelezi a Mercosur-országokban termelt áruk fenntarthatóságát, figyelembe véve, hogy a húsipar környezeti terhelése nagy részben az állattartásban és a takarmánytermelésben keletkezik. A JBS közvetlen kibocsátásai a klímalábnyomának csupán egy töredékét képviselik, annak ellenére, hogy 2030-ig 30%-kal, 2050-re pedig 70%-kal kívánják csökkenteni azokat a 2019-es szinthez viszonyítva.
Feltételek és szabályozás eltérései
A Mercosur-megállapodás tükrében az uniós gazdálkodóknak sokkal szigorúbb klíma és állatjóléti normákat kell követniük, mint a Dél-Amerikában termelt hús mögött álló gazdák. Az EU agrárszervezetei már kezdetben aggodalmukat fejezték ki, mivel a Mercosur-országok nem feltétlenül tartják be az uniós követelményeket.
A JBS lépése, amely a kibocsátások csökkentésére vonatkozik, nem nyújt átfogó választ arra, hogy az állatok hogyan és hol tenyésztenek, a legelőterület kialakítása összefüggésben állt-e erdőirtással, és milyen hatással bír a takarmánytermelés a környezetre. A hazai állattenyésztők számára ez lehetséges versenyhátrányt jelenthet, amennyiben az import árak alacsonyak maradnak és nem veszik figyelembe a fenntarthatóság költségeit.
Antibiotikum-használati viták és kereskedelmi következmények
A Mercosur megállapodás májusi életbe lépését követően a konfliktusok első hulláma az antibiotikumok használatának engedélyezésében jelentkezett. Az EU kizárta Brazíliát az élelmiszer-termelő állatokkal kapcsolatos új anitmikrobiális követelményeknek megfelelő országok listájából. Amennyiben Brazília nem tudja igazolni a megfelelést, 2026. szeptember 3-tól az EU nem fogad el marhahúst, baromfihúst, tojást és élő állatokat Brazíliából.
A helyzet még tovább bonyolódik, mivel a kereskedelmi kedvezmények nem oldják meg a szabályozási eltéréseket a két régió között, ami azt jelenti, hogy az elfogadható minőség és fenntarthatósági elvárások között komoly különbségek állnak fenn. A kereskedelmi import mennyisége fokozatosan fog nőni, ami a jövőben potenciális árleszorító hatással bírhat.
A magyar mezőgazdaság helyzete és a külföldi import hatásai
Magyarország mezőgazdasági ágazatai, különös figyelmet fordítva a baromfi, marhahús és cukor, valamint az etanol piacára, szoros figyelmet igényelnek. Az ország jelentős kukoricatermelőként és bioetanol-előállítóként szerepel, ami miatt fokozott kockázatot jelent az olcsóbb dél-amerikai termékek megjelenése.
Brazília hasonlóan olcsó és nagy mennyiségű húsimporttal próbálja érvényesíteni magát az EU piacain, ami már a teljes vámkedvezményes mennyiség érkezését megelőzően is nyomást gyakorolhat az európai árakra. A fenntarthatósági elvárások a magyar termelők számára jelentős költségnövekedést eredményezhetnek, miközben a külföldi import referenciaárrá válhat a kereskedelmi tárgyalások során.
Összegzés
A Mercosur-megállapodás hatásai fokozatosan mutatkoznak meg az európai és magyar piacokon, ahol a fenntarthatósági elvárások és az alacsonyabb külföldi árak már most is éreztetik hatásukat. A következő hónapok során a helyzet további bonyodalmakat okozhat, amelyek komoly hatással vannak a hazai mezőgazdasági termelésre és annak versenyképességére.
