Már nem az árvíz a fő ellenség: a magyar vízgazdálkodás új iránya
Magyarország vízgazdálkodása korszakhatárhoz érkezett, mivel több évtized után végre egyesítették a víziközművek és a vízkészletek kezelésének felelősségét egyetlen minisztériumi struktúrában. Ezzel véget érni látszik az az időszak, amikor a fókusz kizárólag a védművek építésére és az árvizek elleni küzdelemre irányult.
V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerint a 450 milliárd forintból felépített árvédelmi infrastruktúra révén Magyarország védekezési rendszere Európa egyik legjobbja. Az elmúlt ősz például jól demonstrálta ennek eredményességét: míg Nyugat-Európában óriási károkat okozott az évtized árvize, addig Magyarország megúszta komolyabb problémák nélkül.
Az árvízből kis víz lett az új kihívás
Mégis fontos felismerni, hogy a vízgazdálkodásban az „új ellenség” az alacsony vízszintek problémája. Tavaly például egy időben tapasztalták meg a Duna magas vízállását és a Tisza alacsony szintjét. Ez arra kényszerítette a vízügyi szakembereket, hogy alapvetően átgondolják az eddigi gyakorlatokat és prioritásokat.
Az elmúlt évtizedekben télen a vízügy célja az volt, hogy a csatornákból leengedje a vizet a hóolvadás és a belvíz okozta károk megelőzése érdekében. Mára ez a szemlélet megfordult: most arra törekednek, hogy megtartsák a vizet, és előkészítsék a nyári vízhiánnyal szembeni védekezést. Az elmúlt télen például annyi vizet tartottak vissza, ami hat Velencei-tónyi vízmennyiséget jelentett.
Új infrastrukturális fejlesztések indulnak
Mintegy 300 kilométernyi csatornarendszer rekonstrukciója kezdődik el országszerte, különösen kritikus területeken, mint Debrecen környéke és a Homokhátság. Ennek célja, hogy az év minden napján biztosítható legyen a vízellátás ezekben a régiókban.
Ezen túlmenően elindult egy online kezdeményezés is, ahol a gazdák lehetőséget kapnak arra, hogy földjeiket víztározás céljából ajánlják fel. Eddig 322 gazda csatlakozott a programhoz. Ezeket a területeket megvizsgálják, hogy műszakilag és környezetvédelmileg megvalósítható-e az elárasztás, majd elkészítik a szükséges terveket, és igazítanak a jogszabályi és támogatási rendszeren.
A gazdaság és a természeti erőforrások egysége
A „Vizet a tájba” program keretében a vízgazdálkodás és az agrárium szoros együttműködésben dolgozik. Ez különösen azért fontos, mert a mezőgazdasági földhasználók jelentős vízhasználók, így a vízgazdálkodási szolgáltatások optimalizálása előnyöket hoz a gazdaságnak.
További jelentős változás, hogy immár a földalapú támogatási rendszer is alkalmazkodik a víztározással összefüggő tevékenységekhez. Ez lehetővé teszi, hogy az agrárszektor szereplői ösztönözve legyenek a vízvisszatartással kapcsolatos megoldások alkalmazására.
Vízmegtartás: a kihívások és lehetőségek jövője
A változó éghajlati viszonyokhoz igazodva a magyar vízgazdálkodás új korszakot nyitott. Az évtizedek óta árvizek elleni védelemre koncentráló megközelítést az alacsony vízszintek és vízhiány kezelésére fókuszáló stratégia váltja fel, összhangban az ország változó ökológiai, gazdasági és társadalmi szükségleteivel.
Forrás: www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/03/vizgazdalkodas-arviz-sekely-viz
