Bolygó Szállítmányok, Elszálló Költségek: Brutális Hatások a Közel-Keleti Válság Nyomán
A Közel-Kelet irányába irányuló európai faáruk exportja már érezhetően megérzi a Perzsa-öböl térségében bekövetkezett logisztikai zavarokat. Az iráni konfliktus kitörése előtt az osztrák lucfenyőből készült faanyagot rutinszerűen szállították Katarba, de a háború kitörése óta a szállítmányokat jelentős költséggel és hosszú várakozási időkkel kell kezelni. Az új szállítási módok, amelyek most már szárazföldi fuvarozást és átrakodást igényelnek, több ezer dollárral növelik az árakat, s hónapokkal hosszabbítják meg a szállítási időt.
Az iráni háború következtében a Hormuzi-szoros lezárása több szállítmányozási láncot is megtorpantott, különösen az olaj- és földgázkereskedelemben, ami a várt árak emelkedéséhez vezetett. Az építőipar, amely jelentős mértékben függ a szabványos fagerendáktól, már most is szembesül az ellátási láncok megszakításainak következményeivel. Egy eset példaként említhető, hogy február 28-án 17 konténernyi osztrák lucfenyő tartalmú rakomány volt útban, amely várható költsége majd 94 millió forint volt.
A rakomány Rijeka kikötőjéből indult, de a Hormuzi-szoros helyett Khor Fakkanba áthelyezett útvonalra került, elkerülve ezzel a konfliktus zónát. Az új útvonal költségei konténerenként 3600 dollárral emelkedtek, és a rakomány megérkezése várhatóan egy-két hónapot is késlekedhet. Az új logisztikai kihívások miatt az építőipari költségek drasztikusan emelkednek, mivel a biztos áthaladás a Hormuzi-szoroson továbbra is kérdéses.
Alternatív szállítási lehetőségek, például a szaúd-arábiai Dzsidda kikötőjén keresztül történő fuvarozás, magasabb tengeri díjakat és hosszabb szárazföldi fuvarozási költségeket vonzanak, ami tovább rontja a régió költséghatékonyságát. A konfliktus nemcsak az építőiparra, hanem más szektorokra is hatással van, mint például az élelmiszer- és ipari termékek supply chain-jein keresztül, ahol jelentős áremelkedések tapasztalhatók.
Az új logisztikai kihívásokra reagálva a Geodis logisztikai vállalat például negyedelésről négy napos gyógyszerküldemények szállításáról körülbelül 40 napos folyamatra váltott, míg Indiából érkező hagymaszállítmányok a kezdeti egyhetes időkeretet három hétre emelték. Az élelmiszerek és ipari alapanyagok árai már 5-10 százalékkal emelkedtek olyan térségekben, ahol jóval előbújtak a háborús körülmények utáni elsődleges szükségletek.
Ez a gazdasági válság a térség országaiban különböző formában jelentkezik. Miközben Dubaj és az Egyesült Arab Emírségek valamelyest kedvezőbb helyzetben vannak az Arab-tengeri kikötőikkel, Katar, Bahrein és Kuvait függősége a Hormuzi-szorostól jelentős kockázatokat hordoz magában. Az egyre fokozódó feszültségek és a logisztikai zavarok hatásai nemcsak a közvetlen szállítmányokat, hanem a szélesebb körű gazdasági helyzetet is befolyásolják a térségben.
További részletek a válság hatásairól és az elérendő megoldásokról az Origo cikkében olvashatók.
