Kamatdöntés előtt az MNB: az energiaárak miatt megállhat a kamatvágási sorozat
Kedden ül össze a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely legutóbbi ülésén 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. Ez volt sorozatban a harmadik kamatvágás, ám a mostani ülésen várhatóan szünet következik, és a testület változatlan szinten tartja az alapkamatot.
A döntés mellett a szeptemberi inflációs jelentés bemutatása is napirenden szerepel, és szó lehet arról is, hogy a jegybank már idén csökkenti inflációs célját 3 százalékról 2,5 százalékra.
Kedvező inflációs adat, romló külső környezet
A nyári hónapokban több, monetáris politikai szempontból kedvező adat látott napvilágot, és a forint árfolyama is alapvetően stabilan alakult. Az elmúlt hetekben azonban az iráni háború eszkalációja új helyzetet teremtett: augusztus közepére kifulladtak a béketárgyalások, ami hónapok óta nem látott energiaárszinteket eredményezett.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a legutóbbi, 1,3 százalékos inflációs adat önmagában indokolná az újabb kamatvágást, ám várakozása szerint a monetáris tanács ezúttal változatlan szinten tartja az alapkamatot. Erre számít a piac is, különösen a megemelkedett energiaárak és a forint korábbi gyengülése miatt.
Emlékeztetett rá, hogy a forintra nehezedő nyomást egy szokatlan jegybanki kommunikáció enyhítette nemrégiben: szeptember 3-án arról jelent meg értesülés, hogy szeptemberben nem várható kamatcsökkentés, ráadásul a jegybank vizsgálja az inflációs cél 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentését. A forint erősödni tudott az ingatag nemzetközi környezet ellenére.
Regős szerint ha ezek után most mégis vágna a jegybank, az gyengülési hullámot indítana el a forint árfolyamában, ami a mostani piaci környezetben veszélyes lavinát indíthatna el.
Az energiaárak jelentik a fő kockázatot
Az elemző két, egymással összefüggő tényező miatt nem számít egyelőre további lazításra: a forintárfolyamban megjelent nagyobb volatilitás és néha nagyobb gyengülés, illetve a világpiaci energiaárak elszabadulása miatt. Az olaj ára ismét 108 dollárig emelkedett a múlt héten, de Regős szerint nem ez jelenti a nagyobb bajt, hanem a földgáz ára. Ez mostanában 80 euró/MWh körül mozog, ami a háború előtti árnak nagyjából a háromszorosa.
Ráadásul a gázbeszerzések jelentős része előre rögzített áron történik, a fix áras szerződések jelentős része október 1-jén fordul, azaz a magas árszint a lehető legrosszabb időpontban következik be, hiszen nagyobb eséllyel szivárog be a fogyasztói árakba is. Ez a megdráguló import miatt rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét is, ami gyengíti a forintot.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció elleni küzdelemben jelentős sikereket ért el a jegybank, ami nemcsak rövidtávú siker, hiszen ezzel az inflációs várakozásokat is mérsékelték. Ebben nagy szerepe volt a forint erősödésének, viszont ekkora mértékű forinterősödés a jövőben nem várható, így nehezebb lesz ennyire alacsonyan tartani az inflációt.
A nemzetközi kamatkörnyezet sem segít
A szeptemberi lazítás ellen szól a nemzetközi kamatkörnyezet is. A Fed múlt heti és az EKB egy héttel korábbi kamatemelése sem abba az irányba hatnak, hogy az MNB lazítson. Ennek ellenére az elemző nem gondolja, hogy ez lenne a fő akadálya a hazai kamatvágásoknak, szerinte ez inkább csak a másodlagos okok között szerepel.
A magyar kamatszint szempontjából az EKB a meghatározóbb, ahhoz viszonyítva még bőven van kamatkülönbözet, amit mérsékelni lehet, meg a régiós cseh és lengyel jegybankokhoz képest is. Regős szerint a problémát inkább az energiaárak jelentik, ami egyébként az EKB és a Fed kamatemeléseinek fő okozója.
Úgy véli, sem a túlzott optimizmus, sem a pánik nem indokolt egyelőre az energiaárak kapcsán, de az MNB-t mindenképpen óvatosságra kell intse a kialakult helyzet. Felhívta rá a figyelmet, hogy az energiaárak elsősorban az iráni háború miatt magasak, másodsorban az európai gáztározók alacsony töltöttsége és a piaci spekuláció az ok, és ebben nagyon pozitív változás az amerikai félidős választásokig nem valószínű, hogy lesz.
Stabil a forint, de a kockázatok megmaradnak
A forint kapcsán az elemző arra mutatott rá, hogy a hazai deviza a csúcsához képest mindenképp gyengült, és szükség volt a jegybank intervenciójára is ahhoz, hogy egy erősebb szintre visszahúzzák az árfolyamot. Ugyanakkor a kamatcsökkentési várakozások kiárazódásával erősödött, és egész jól tartotta magát az energiapiaci viharban.
Az energiaárak alakulása viszont mindenképp kockázatot jelent, így leginkább ez mozgatja a forintot, és a márciusihoz hasonlóan most is emiatt maradhat le a kamatcsökkentés. Az új jegybanki vezetés kimondott célja a stabilabb árfolyam, így az sejthető, hogy ha nagyobb gyengülés indulna be, akkor ismét tennének ellene – mondta Regős Gábor.
Alapesetben a korábbi 2-vel szemben most már csak 1 kamatvágást vár idénre, de ez lehet 0 vagy 2 is az energiapiaci folyamatok és a forintárfolyam alakulásának függvényében.
