A Patrióta Iparpolitika: A Valóság Védelmében
A legutóbbi időszakban emelkedett a figyelem a hazai ipar és az állam közötti kapcsolat fontosságára, különösen a „patrióta” iparpolitika keretein belül. Az elmúlt évtizedben tapasztalt gyakori gyakorlatok azt mutatják, hogy a döntéshozatal során elhanyagolták a partnerséget és a kompetens döntéseket. Szükséges hangsúlyozni, hogy egy valódi patrióta iparpolitika nem épülhet a nemzeti érdekeink fokozatos feladására.
Az iparpolitikai modell, amely a XIX. századra nyúlik vissza, amikor Anglia volt a világ legnagyobb gyártóhelye, már nem alkalmazható a XXI. századi Magyarországon. Ha ezt a szempontot figyelmen kívül hagyjuk, a gazdaságunk folyamatos gyengülése elkerülhetetlenné válik.
Nemrégiben két jelentős hír látott napvilágot, amelyek a hazai autóipar jövőjét érintik. Az egyik, hogy egy Dél-Alföldi autógyár 70 milliárd forintos támogatásra kapott ígéretet, miközben tízezer külföldi munkaerőt fog alkalmazni. A másik, hogy egy nyugat-európai védelmi ipari cég 100 milliárd forintos K+F+I támogatást kapott, amelynek nincs követelménye a hazai felhasználásra. Ezek a lépések önmagukban pozitívnak tűnnek, hiszen növelhetik a GDP-t, de ha mélyebbre ásunk, láthatjuk, hogy a nemzeti érdekeink lassú feladásáról van szó.
A rendszerváltást követő időszakban a külföldi beruházásokat mindenütt a hazai beszállítói arány előírása övezte, valamint fontosnak tartották a hazai munkaerő betanítását és foglalkoztatását. Ezen kívül az állam és az önkormányzatok együttműködéséhez kötődött az ipari parkok kialakítása is, melyek vonzották a nemzeti tőkét. E folyamatok a partnerségre épültek, amely napjainkra jelentősen háttérbe szorult.
Az elmúlt évtizedben a központi irányítás alatt történő iparosítás dominálta a gazdaságot, miközben a hazai kkv-k egyre inkább háttérbe szorultak, sokszor akadályozva a fejlődést. Ennek következményeként számos lényeges probléma merült fel:
- A gazdasági szerkezet dualitása nem csökken, helyette egy torz struktúra öröklődik.
- A magyar vállalkozások előtt folyamatosan akadályok tornyosulnak, amely megnehezíti növekedésüket és kiszolgáltatottságukat növeli.
- A közösségi érdekek és értékek alárendelődnek a központi utasításoknak minden érdemi konzultáció nélkül.
- A helyi egyetemek képzései gyakran a vállalati rövid távú érdeket követik, ami gyengíti a hazai szakmai kiválóságot.
A „patrióta iparpolitika” utóbbi tíz éve nem szolgálta a nemzeti érdekeket, és ez veszélyezteti hazánk eleve meglévő értékeit és lehetőségeit. Mindig van lehetőség a változtatásra, amelyet nemzeti érdekeink és értékeink alapján kell megvalósítani.
