Növényvédőszer-maradékok a magyar élelmiszerekben
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb adatai szerint 2025-ben a laboratóriumi mérések alapján 23 esetben lépték túl a növényvédőszer-határértéket különböző mezőgazdasági termékek esetében. Az adatok részletes elemzése megmutatja, hogy az olasz spenót, a magyar őszibarack, a mák, és az egyiptomi szárított kapor emelkedett ki a káros anyagokkal kapcsolatos túllépésekkel.
Dénes Zoltán, aki a Nébih adatai szerint készítette el az összesítést, kiemeli, hogy a 660 ezer egyedi mérés közül mindössze 3038 túllépés következett be, ezzel szemben a legtöbb mérés nem jelzett problémát, a túlnyomó része a jogszabályi határértékek közé esett.
Főbb megállapítások
A legtöbb határérték-túllépést a következő termékeknél rögzítették:
- Olasz spenót: három kifogásolható mérési eredmény.
- Magyar őszibarack: három problémás mintázat.
- Szárított kapor: szintén három alkalommal meghaladta a megengedett szermaradéknak a határértékét.
Emellett a mák- és árpaminták is két-két túllépést mutattak. Egy-egy esetben rögzítették a fejes salátát, paradicsomot, szilvát, almát, citromot, csemegeszőlőt, kukoricát és földimogyorót is, ahol a mért hatóanyagok túllépték a jogszabályban meghatározott határértékeket.
Hatóanyagok és fajták
Fontos megemlíteni, hogy egyetlen mintában több hatóanyag is meghaladta a megengedett szintet. Például az egyiptomi szárított kapornál a klórpirifosz, propikonazol és oxamil szintje is problémát jelentett, míg a magyar őszibarackban három különböző hatóanyag (ametoktradin, dimetomorf, iprovalikarb) lépte túl a határértéket.
A Nébih hangsúlyozta, hogy a határértéket meghaladó szermaradékok csak a mérések egy kis részét képezik, és nem minden esetben jelentenek azonnali egészségügyi kockázatot. Az értékeléshez figyelembe kell venni a hatóanyag tulajdonságait, a koncentráció mértékét, valamint az adott élelmiszer fogyasztási mennyiségét is.
Jogi eljárások
Határérték-túllépés esetén a Nébih hatósági eljárásokat indít, de a jogszabályi limit meghaladása önmagában még nem jelent egészségkárosodást. Ezt alapos kockázatértékelésre van szükség, hogy meg lehessen határozni a potenciális veszélyt.
A közvélemény tájékoztatása érdekében a Nébih az Európai Unió mintavételi programja mellett saját magyar ellenőrzési terv alapján is végzi laboratóriumi vizsgálatait. A legfrissebb adatokat 2022 és 2025 között végzett mérések tartalmazzák, azaz a határérték alatti és a megengedett határértéket túllépő eredmények egyaránt. Az alapvető cél a magyar mezőgazdaság biztonságának megőrzése.
