ALMÁT ESZEM, ROPOG A FOGAM ALATT – DE MI VAN BENNE?
Az alma, a magyar lakosság egyik legkedveltebb gyümölcsének pozitív hatásait már sokan, sokféle kontextusban megemlítették, az egészséges fogazattól kezdve az emésztési előnyökig bezáróan. A magyar kertészet büszke hagyományokra tekint vissza, a termesztés csúcsa az 1980-as évekre tehető, amikor az alma iránti kereslet rendkívül magas volt. Jelenleg a legtöbb alma Kelet-Magyarországról származik, a termelés folyamatai pedig sok kihívással néznek szembe, különösen a növényvédő szerek használata tekintetében.
Nemrégiben egy nemzetközi vizsgálat keretében 59 almamintát elemeztek 13 európai országban a Pesticid Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársai. Az eredmények riasztóak voltak: minden egyes minta növényvédő és rovarirtó szerek maradványait tartalmazta. A tradíció alapján végzett termesztés során az almafák legalább 30 alkalommal kerülnek permetezésre, ami azt jelenti, hogy a termelő gazdák nagy mértékben támaszkodnak a szintetikus vegyszerekre. A magyar almák közül is minden mintában találtak PFAS-peszticidet, ráadásul a minták 60%-ában neurotoxikus anyagokat mutattak ki. Ezek az anyagok különösen kisgyermekkorban jelenthetnek kockázatot, összefüggésbe hozhatók daganatos megbetegedésekkel is.
A kutatások során napvilágra került, hogy a biopeszticidek alkalmazása a növényi kártevők ellen új irányokat nyithat. Magyarországon zajlik egy ígéretes kutatás, amely a biológiai módszerek fejlesztésével foglalkozik, célja pedig olyan vírusok létrehozása, amelyek kimondottan a kártevők elpusztítására fókuszálnak, miközben minimális kárt okoznak a növényekben. Ez a megközelítés egy első lépés lehet a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok felé, különös figyelemmel a környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontokra.
Nem meglepő, hogy a biopeszticidek iránti érdeklődés növekedésével a hazai agrárium jövőbeli fejlődési irányai is változni látszanak. A kormányzati támogatások és stratégiai célok középpontjába az agrárgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése került, amelynek kulcseleme a termelési hatékonyság növelése és a K+F+I (kísérleti fejlesztés) aktivitásának fokozása. Az alma biotermesztése és a biopeszticidek felhasználása ezen folyamatok fontos részével válhat, e jövőbeli fejlesztések kulcsaként.
Az alma tehát nem csupán egy ízletes gyümölcs, hanem a fenntarthatóság és az új mezőgazdasági technológiák éllovasa is lehet, ha a figyelmet a biológiai, természetes megoldásokra irányítjuk, csökkentve ezzel a vegyszerek használatát és javítva a termelési gyakorlatokat. Az „alma nem esik messze a fájától” mondás itt különösen érvényes, hiszen a jövő generációinak egészségesebb és tisztább termékeket kellene biztosítanunk, ha már a mai felnőtteket a múlt által hátrahagyott nyomok kötik a hagyományos termesztéshez.
