Óriási válságban az európai gyógyszeripar
Európa gyógyszeripara mély válságba került, a kontinentális kutatás-fejlesztési (K+F) beruházások aránya 2022-re 31 százalékra csökkent, miközben a két évtizeddel korábban 41 százalékon állt. Az elmúlt időszak tendenciái azt mutatják, hogy a befektetések az Egyesült Államokba és Kínába áramlanak, ami aggasztó jelenség a kontinens jövője szempontjából.
Donald Trump korábbi elnöki ciklusa alatt a gyógyszeripar problémái egyre élesebben kerültek fókuszba, amikor az Egyesült Államok vezetése kemény vámokkal fenyegette meg az európai országokat. Az ígéretes megoldások érdekében az európai kormányok versenyt futva kerestek megállapodásokat a gyógyszergyártókkal.
Az Egyesült Királyság példája
Az Egyesült Királyság sikeresen elérte a nullaszázalékos vámtarifát, cserébe a gyógyszerekre helyezett kiadások növeléséért és a gyártási költségek mérsékléséért. Az Európai Unió és Svájc pedig egy 15 százalékos árszabályozást fogadott el, ám a kérdés, hogy ezek az intézkedések elegendők lesznek-e ahhoz, hogy megakadályozzák a gyógyszeripar további visszaesését.
Nigel Layton, a Forvis Mazars vezetője hangsúlyozza, hogy Európának lehetősége van a fejlődésre, azonban a befektetések növeléséhez szükséges lépések megtétele rendkívül fontos. A gyógyszergyártók figyelmeztetnek, hogy az iparág helyzete tovább romolhat, ha a politikai környezet nem változik.
K+F beruházások csökkenése
Az EY jelentése alapján a magas jövedelmű európai országok körülbelül felannyit költenek innovatív gyógyszerekre, mint az Egyesült Államok. 2024 áriában a K+F kiadások ugyan nőttek, de jóval elmaradtak az amerikai és kínai növekedéstől. A brit gyógyszergyártók befektetéseinek csökkenése figyelmeztető jel a kontinens számára, amely attól tart, hogy a fejlesztések elmaradnak a versenytársaktól.
A versenyhelyzet súlyosbodása
Az elmúlt év során több nagy gyógyszergyártó is jelezte, hogy mérsékli brit beruházásait. Például az Eli Lilly leállította londoni laboratóriumának fejlesztését, a Merck pedig egy egymilliárd font értékű kutatóközpont létrehozását mondta le. Januárban az AstraZeneca is törölte egy 450 millió fontos brit vakcinagyár tervét. Az efféle kivonulások egy átfogóbb, kontinens szintű beruházáscsökkentő trend részét képezik.
Ezek a tendenciák arra utalnak, hogy Európa nem csupán a k+f beruházások terén marad el, hanem az új gyógyszerek bevezetésében is Kína mögött kullog. Az egyre gyakoribb klinikai vizsgálatok Európában szinte a felére csökkentek az utóbbi évtizedben, ami csökkenti a kontinens innovációs potenciálját.
Lépések a jövő érdekében
Az iparág kulcsfontosságú követelése az, hogy az Egyesült Királyság és az EU költsön többet gyógyszerekre, ám a szűkös költségvetések és a társadalmak elöregedése miatt a helyzet csak súlyosbodhat. Egy brit gyógyszeripari megállapodás körülbelül 3 milliárd fontba kerül, ami további kihívások elé állítja az NHS-t.
A jövőbeli kihívásokra szükséges választ lennie az ágazat számára, hogy képes legyen helyt állni a globális piacon, amely már most is igen sürgető versenyhelyzetet teremtett Európa számára. A kérdés, hogy a régió képes lesz-e felzárkózni vagy végleg leszakad a világ többi részétől, komoly aggályokat vet fel az iparág szereplői számára.
Forrás: www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2026/01/europai-gyogyszerpiac-beruhazasok-trump
