Orbán Anita: a Mol már készül az orosz kőolaj kiváltására
A Mol már dolgozik azon, hogy a finomítói technológia átalakításával lehetővé tegye a nem orosz eredetű kőolaj feldolgozását – mondta Orbán Anita külügyminiszter egy interjúban. A vállalat a százhalombattai és a pozsonyi finomító ellátása érdekében déli irányból, a horvátországi JANAF-vezetéken keresztül is be tudná szerezni az alapanyagot.
A tárcavezető szerint nem elegendő az alternatív beszerzési lehetőségek megléte, azt is biztosítani kell, hogy a horvát vezetéken keresztül folyamatosan és teljes mértékben ellátható legyen mindkét finomító. A JANAF a Barátság kőolajvezeték mellett a legfontosabb alternatív útvonal Magyarország számára, így kapacitása és a horvát féllel való együttműködés közvetlenül befolyásolhatja a Mol ellátásbiztonságát.
A szerb NIS megszerzése stratégiai jelentőségű lehet
A Mol regionális szerepének erősítésében kulcsszerepe lehet a szerb NIS olajvállalat orosz tulajdonrészének megszerzésének. A társaság birtokolja Szerbia egyetlen olajfinomítóját, a pancsovai üzemet, így az akvizíció a Mol piaci jelenlétét és a térség kőolajellátásának szerkezetét is befolyásolhatja.
Az ügyletet az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivatala által biztosított mentesség alapján december 11-ig lehet előkészíteni a Gazprommal folytatott tárgyalások keretében. Orbán Anita a folyamatban lévő egyeztetésekről nem kívánt részleteket elárulni, de azt mondta, szerb, orosz és magyar részről egyaránt erős a szándék a tranzakció december 11-ig történő lezárására. A pancsovai finomító szintén a JANAF-útvonalon keresztül kaphat kőolajat, így a felvásárlás a horvát vezetékkel kapcsolatos magyar tárgyalásokban is erősítheti a magyar fél érdekérvényesítő képességét.
Magyarország regionális energiaelosztó központtá válhat
Orbán Anita szerint a Mol már most is meghatározó szereplője a térség energiapiacának, a szerbiai akvizíció pedig tovább erősítheti ezt a pozíciót. A külügyminiszter szerint az ország földrajzi elhelyezkedése és kiépített infrastruktúrája lehetőséget teremt arra, hogy a térség egyik legfontosabb földgáz- és kőolaj-elosztóközpontjává váljon.
Magyarország hat országgal rendelkezik kétirányú földgázszállításra alkalmas vezetékes összeköttetéssel, tárolókapacitása pedig a régióban is jelentős. Ehhez azonban további infrastrukturális fejlesztésekre lehet szükség: szóba került a horvátországi LNG-terminál és a hozzá kapcsolódó vezeték kapacitásának növelése, a Görögországon keresztül elérhető észak-déli energetikai folyosó, valamint a lengyel és litván LNG-terminálokhoz való jobb hozzáférés is. A kormány célja, hogy Magyarország minél több forrásból, versenyképes áron jusson földgázhoz és kőolajhoz; az Egyesült Államokkal kötött energetikai szándéknyilatkozat is ezt a célt szolgálhatja.
2027 őszéig kell felkészülni az orosz gáz kivezetésére
Az orosz földgázról való leválás kapcsán Orbán Anita az uniós határidőre hívta fel a figyelmet: az Európai Unió előírásai szerint 2027 őszén meg kell szűnnie az orosz földgázimportnak. A külügyminiszter nem beszélt arról, hogy Magyarország milyen konkrét beszerzési szerződésekkel és útvonalakkal pótolhatja majd az orosz forrásokat, az interjúból ugyanakkor kiderült, hogy a kormány a horvát, görög, lengyel és litván infrastruktúra fejlesztésében is lehetőséget lát.
A kőolaj esetében a Mol technológiai átállása jelentheti az egyik legfontosabb felkészülési lépést: a vállalatnak nemcsak a finomítói technológiát kell alkalmassá tennie az eltérő összetételű kőolaj feldolgozására, hanem az alternatív szállítási útvonalak megfelelő kapacitását is biztosítani kell.
Paks II. felülvizsgálat alatt
A külügyminiszter a paksi atomerőmű bővítéséről is kapott kérdést. Arra, hogy elképzelhető-e, hogy végül nem orosz vállalat valósítja meg a beruházást, azt válaszolta: a kormány felülvizsgálja a szerződést, megvizsgálja a teljesítés állását, valamint az érvényben lévő feltételeket és kötelezettségeket, és ezt követően lehet állást foglalni a kérdésben.
Orbán Anita arra a kérdésre is válaszolt, hogy Magyarország kérné-e Oroszországtól a Jobbik egykori EP-képviselője, a KGBélaként ismert Kovács Béla kiadatását; kijelentette, hogy ilyen felvetés nem merült fel.
