December 24-e munkaszüneti nap lett – a december 12-i szombat is pihenőnap lesz
Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja. A döntés nyomán idén karácsonykor három egymást követő munkaszüneti nap lesz Magyarországon: december 24., 25. és 26.
A változás egy másik decemberi dátumot is érint. A 2026-os munkarend eredeti szabályai szerint december 24., csütörtök pihenőnap lett volna, amelyet december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni. Mivel azonban december 24-e munkaszüneti nappá válik, a korábban áthelyezett december 12-i munkanap is okafogyottá válik, így az általános munkarendben foglalkoztatottaknak ezen a szombaton sem kell dolgozniuk. Ehhez a kapcsolódó miniszteri rendelet módosítása is szükséges.
A munkáltatóknak több feladatuk lesz
A döntés nemcsak a munkavállalóknak jelent változást: a munkáltatóknak át kell vizsgálniuk a decemberi munkaidő-beosztásokat, a szabadságokat és a bérszámfejtési rendszereket. Nem elegendő egyszerűen átvezetni a változást a naptárban: egyes esetekben a munkaidőkereteket is újra kell számolni, és a bérszámfejtési rendszerek beállításait is módosítani szükséges.
Elsőként a december 12-re és december 24-re vonatkozó munkaidő-beosztásokat, pihenőnapokat és a már kiadott szabadságokat kell ellenőrizni. A december 12-re korábban kiadott szabadságok kezelését a kapcsolódó rendelet végleges rendelkezései alapján kell rendezni, hiszen az eredetileg munkanapnak számító szombat már nem lesz ledolgozandó munkanap. Külön figyelmet igényelnek az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban vagy az általánostól eltérő munkarendben dolgozók, esetükben a két érintett nap beosztás szerinti minőségét a munkáltató határozza meg, a Munka törvénykönyvének keretei között.
Nem mindenki dolgozhat december 24-én
A munkaszüneti nap jogi státusza eltér a pihenőnapétól. Rendes munkaidőben csak a Munka törvénykönyvében meghatározott esetekben lehet munkavégzést elrendelni ezen a napon. Ilyen lehet például, ha a munkáltató vagy az adott munkakör rendeltetése folytán munkaszüneti napokon is működik, illetve ha a tevékenység idényjellegű vagy megszakítás nélküli. Bizonyos társadalmi közszükségletet kielégítő, illetve külföldre irányuló szolgáltatások esetében szintén lehetőség van a munkavégzésre. A munkáltatóknak minden esetben ellenőrizniük kell, hogy az adott tevékenység megfelel-e a törvényi feltételeknek.
Aki jogszerűen dolgozik december 24-én, annak a munkaszüneti napi munkavégzésre tekintettel 100 százalékos bérpótlék jár, ezért a bérszámfejtésnél különösen fontos, hogy a munkavégzést és az ahhoz kapcsolódó pótlékot a megfelelő jogcímen számolják el.
Aki nem dolgozik, annak is változhat a fizetése
Az órabéres és teljesítménybéres munkavállalóknál akkor is lehet bérszámfejtési következménye a változásnak, ha december 24-én nem végeznek munkát. A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre járó távolléti díjat a Munka törvénykönyvének feltételei szerint kell megállapítani, a jogosultság azonban nem automatikus. Teljes napi munkaidő esetén ez főszabály szerint nyolc órának megfelelő összeg.
A december 24-i változás a már folyamatban lévő munkaidőkereteket és elszámolási időszakokat is érintheti, ezekben az esetekben a munkáltatóknak módosítaniuk kell a teljesítendő munkaidőt. A teljesítendő munkaidő módosítását írásban kell rögzíteni, és az érintett munkavállalók számára közzé kell tenni.
A bérszámfejtési rendszereket is át kell állítani
A munkaügyi és bérszámfejtési rendszerekben több beállítást is ellenőrizni kell: a december 12-i és december 24-i napok státuszát, a munkaidőkeret-számítást, a fizetett ünnep elszámolását, a munkaszüneti napi pótlékokat, valamint a jelenléti ívek és munkaidő-nyilvántartások kezelését. A decemberi munkanapok számának változása a hóközi és időarányos elszámolásokat is érintheti, emellett egyes munkáltatói kedvezményeknél, például a duális képzéshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezménynél is szükség lehet az elszámolások felülvizsgálatára.
A december 24-i munkaszüneti nappá nyilvánítás tehát a munkavállalók számára plusz karácsonyi pihenőnapot jelent, ráadásul az eredetileg ledolgozandó december 12-i szombat is felszabadul. A vállalatoknak viszont több adminisztratív és bérügyi feladatuk lesz: a munkaidő-beosztástól a szabadságok kezelésén át a bérszámfejtésig valamennyi érintett folyamaton végig kell vezetniük a változást.
