Kiszivárgott a Spar Brüsszelbe küldött levele: éles bírálat a kormány kiskereskedelmi politikájára
Nyilvánosságra került az a levél, amelyben a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója, Hans Reisch az Európai Bizottság közbelépését kérte a magyar kormány kiskereskedelmi különadója miatt. A levelet Séjourné Stéphane-nak, az Európai Bizottság jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnökének címezte.
A cégvezető a levélben arról írt, hogy nem bízik a különadó közeli eltörlésében, és úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak valójában soha nem állt szándékában egyenlő versenyfeltételeket biztosítani minden versenytárs számára. A kormány kiskereskedelmi szektort érintő eddigi intézkedéseit füstgránátnak, azaz megtévesztésnek nevezte, és azzal vádolta a kabinetet, hogy továbbra is rendszerszintű hátrányos megkülönböztetésben részesíti a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi hálózatokat.
A vállalatvezető szerint a kormány nem törekszik az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére, ezért az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítania Magyarország ellen. A Spar anyavállalatának jogi ügyekért is felelős felsővezetője, Peter Manhartsberger úgy fogalmazott, hogy sajnos alaptalannak bizonyult a Magyar-kormánnyal kapcsolatos eufória.
Évek óta tartó vita a különadóról
A Spar Magyarország már 2024 márciusában az Európai Bizottsághoz fordult a kiskereskedelmi különadó miatt. A vállalat diszkriminatívnak tartotta a magyar adózási szabályokat, és azt kifogásolta, hogy azok hátrányos helyzetbe hozzák a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat. A társaság idén október 12-én újabb panaszt nyújtott be az ügyben, a most nyilvánosságra került levél ezt a fellépést követi.
Az októberi beadvány szerint a magyar szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat, miközben a különadó mérséklését célzó jogszabály-módosítás a nagy áruházláncok számára a gyakorlatban alig jelent segítséget.
A 2027-es költségvetésben is marad a különadó
A Spar értékelése szerint az új magyar kormány sem szüntette meg az előző kabinet által bevezetett különadót, hanem mindössze olyan változtatást hajtott végre, amely lehetővé teszi a nagy kereskedők számára, hogy több kisebb társaságra bontsák működésüket, és ezzel csökkentsék a fizetendő különadót. Magát az adónemet azonban nem vezette ki, sőt egyik sávját illetően még emelte is.
A kiskereskedelmi különadó a 2027-es központi költségvetés bevételei között is szerepel. Az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó részére jövőre is 4,5 százalékos adókulcs vonatkozik, miközben az 1 és 50 milliárd forint közötti bevételi részre a mostani 0,15 százalék helyett jövőre 0,45 százalék fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb árbevételű kiskereskedelmi vállalatok továbbra is jelentős különadóval számolhatnak.
Reisch egy nemrég adott interjúban arról beszélt, hogy évente jelentős beruházásokat hajtanának végre fiókhálózatukon, és kitért a közép- és délkelet-európai régió fontosságára is, külön kiemelve Szlovéniát, Horvátországot és Észak-Olaszországot. A magyar gazdasági helyzethez lényegesen kritikusabban viszonyul: működési szempontból szerinte a Spar jól teljesít itt is, de a 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó és a kormány által bevezetett árréskorlátozások jelentősen befolyásolják az üzletmenetet. Ezen intézkedések nélkül a vállalat évente körülbelül 120 millió eurót takaríthatna meg.
