Ezermilliárdos lakásfelújítási program indul 2027-től
A következő években megvalósuló lakossági energetikai modernizáció összértéke a miniszter becslése szerint meghaladhatja az ezermilliárd forintot. A kormány által bejelentett új otthonfelújítási program 2027 februárjától indul, és 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését célozza meg. A Wekerle Plusz keretében 633 milliárd forint uniós forrást fordítanának a beruházások támogatására, kedvezményes hitelek és vissza nem téríthető támogatások formájában.
Három külön konstrukció
A program három külön konstrukciót tartalmaz a családi házak, a hagyományos társasházak és a panellakások tulajdonosai számára. A családi házak felújítására februártól, a társasházi és panelprogramra márciustól lehet jelentkezni. A támogatásokat nem kötik gyermekvállaláshoz, családi állapothoz vagy életkorhoz.
Legfeljebb 15 millió forintos hitel családi házaknál
A családi házak tulajdonosai legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású hitelt igényelhetnek, 15 éves futamidővel. Az igénylőnek legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie az ingatlanban. A felvett hitel egy része a korszerűsítés után vissza nem téríthető támogatássá alakulhat: a D–G energetikai besorolású épületeknél a hitel 30 százaléka, a H–I kategóriába tartozó ingatlanoknál 50 százaléka engedhető el. Az A–C besorolású épületek tulajdonosai csak kedvezményes hitelhez juthatnak, vissza nem téríthető támogatáshoz nem.
A támogatás feltételei
A támogatás feltétele, hogy a felújítás legalább 30 százalékkal csökkentse az épület primerenergia-felhasználását, amit a beruházás előtt és után készített energetikai tanúsítványokkal kell igazolni. A hagyományos társasházaknál lakásonként legfeljebb 5 millió forintos, a panelprogramban 4 millió forintos kamatmentes hitel állhat rendelkezésre, 15 éves futamidővel és lakásonként 200 ezer forintos önerővel. A részvétel feltétele, hogy az ingatlan legalább C energetikai besorolású vagy annál rosszabb állapotú legyen, és rendelkezzen használatbavételi engedéllyel. A támogatott lakásban a korszerűsítést követően legalább öt évig életvitelszerűen kell lakni, ez idő alatt az ingatlant nem lehet eladni vagy bérbe adni.
Milyen munkálatok finanszírozhatók
A támogatásból egyebek mellett homlokzati hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés és a használati melegvíz előállítását szolgáló rendszerek fejlesztése finanszírozható. A támogatható beruházások között szerepelhet hőszivattyúk, korszerű split klímaberendezések, napkollektorok és fűtésszabályozási eszközök telepítése, valamint felmerült a napelemek, az árnyékolástechnikai megoldások és a világítás korszerűsítése is. A társasházaknál a közös épületgépészeti rendszerek fejlesztésére is lehetőség nyílhat, beleértve a hőközpontok cseréjét, a távhőcsatlakozás korszerűsítését, a házközponti fűtés fejlesztését és a költségmegosztók felszerelését. Liftek energetikai korszerűsítése és egyes akadálymentesítési munkák is támogathatók lehetnek, gázkazán beszerzésére azonban nem használható fel a támogatás.
Az igénylés menete és a nyitott kérdések
Az igényléseket a tervek szerint a kibővített MFB Pont hálózaton keresztül lehet majd benyújtani, egyes konstrukciókban kereskedelmi bankok is közreműködnek. A kormány országos szakértői hálózat létrehozását tervezi, így mintegy 70–80 szakember segítheti az érdeklődőket a beruházások megtervezésében, az energiamegtakarítás kiszámításában és a pályázati dokumentáció összeállításában. A részletes pályázati szabályok egyelőre nem ismertek: nem derült ki, mikor írják jóvá a vissza nem téríthető támogatást a fennálló hiteltartozásból, és milyen következményekkel jár, ha az ingatlan nem felel meg a 30 százalékos energiamegtakarítási kritériumnak. Az önerő számítása sem tisztázott, a társasházaknál pedig külön kérdés, milyen közgyűlési döntéssel lehet felvenni a hitelt, hogyan oszlik meg a visszafizetési kötelezettség a tulajdonosok között, és milyen esetekben alkalmazható az ötéves elidegenítési és bérbeadási tilalom. Tisztázásra vár az is, hogy az új támogatások összevonhatók-e a már működő otthonfelújítási konstrukciókkal, illetve pontosan milyen feltételekkel és ütemezésben használható fel a 633 milliárd forintos uniós keret.
