Trump már a legnagyobb támogatókat is megszerezhette Orbán Viktor ENSZ-főtitkári jelöléséhez
Patthelyzet alakult ki az ENSZ vezetőválasztásán, ám az amerikai javaslat túllendítheti a holtponton a megrekedt tárgyalásokat. Hétvégén felmerült, hogy Orbán Viktor is a főtitkári poszt várományosa lehet, a jelölést pedig az Egyesült Államok mellett Oroszország és Kína is támogathatja.
A Trump-adminisztráció azt szeretné, ha Orbán Viktor lenne az ENSZ következő főtitkára. Washington már diplomáciai egyeztetéseket is folytatott az ügyben Oroszországgal és Kínával, amelyek a hírek szerint kedvezően fogadták az elképzelést. Az orosz sajtó beszámolt a lehetséges jelölésről, ám a Kreml egyelőre nem kommentálta hivatalosan a fejleményt. A kínai beszámolókban a korábbi magyar miniszterelnök Pekinghez fűződő jó kapcsolatait emelték ki, ugyanakkor a kínai külügyminisztérium korábban azt hangsúlyozta, hogy az új főtitkárnak tiszteletben kell tartania az ENSZ Alapokmányát, megfelelő diplomáciai tapasztalattal kell rendelkeznie, és elő kell mozdítania a világszervezet reformját.
Orbán Viktor állítólag érdeklődést mutatott a lehetőség iránt, ám egyelőre nem hozott végleges döntést. Fenntartásai között szerepel, hogy elsősorban nemzeti politikusként tekint magára. Egy amerikai külügyminisztériumi tisztviselő szerint a Fidesz elnöke a Biztonsági Tanács 15 tagjából nyolc támogatását viszonylag könnyen megszerezhetné, és akár tíz ország is mellette szavazhatna.
Ez azért fontos, mert az ENSZ főtitkárának kinevezéséhez először a Biztonsági Tanács ajánlására van szükség. Ehhez legalább kilenc támogató szavazat kell, az öt állandó tag – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság – bármelyike azonban vétóval megakadályozhatja a döntést. Orbán jelölésének sorsa így jelentős részben Párizs és London álláspontján múlhat. A két nyugat-európai nagyhatalom egyelőre nem kötelezte el magát a magyar politikus mellett, kormányaik ráadásul korábban többször élesen bírálták a volt magyar kormányfő politikáját.
Donald Trump és JD Vance amerikai alelnök nyilvánosan is támogathatja Orbán jelölését, ám a bejelentéssel megvárhatják a novemberi amerikai félidős választásokat. Amerikai források a MAGA-mozgalom szempontjából különösen jó jelöltnek tartják a korábbi magyar miniszterelnököt, indoklásukban a migrációval, a civil szervezetekkel és a sajtóval kapcsolatos politikáját, valamint az intézményi konfliktusokban szerzett tapasztalatát emelték ki.
Az ENSZ jelenlegi főtitkára, António Guterres 2017. január 1-jén lépett hivatalba, második ötéves mandátuma pedig 2026. december 31-én lejár. A főtitkárt az ENSZ Közgyűlése nevezi ki a Biztonsági Tanács ajánlása alapján, a megbízatás pedig a kialakult gyakorlat szerint öt évre szól, és rendszerint egyszer meghosszabbítható. Az ENSZ eddigi kilenc főtitkára között nem volt magyar, sőt közép-európai vezető sem.
A 2026-os főtitkárválasztás egyik meghatározó szempontja a földrajzi rotáció. Az ENSZ-ben kialakult informális gyakorlat alapján ezúttal Latin-Amerika jelöltjei kerülhetnek előtérbe, mivel a térség legutóbb 1991-ben adott főtitkárt. A versenyben szerepel többek között Rebeca Grynspan, Costa Rica korábbi alelnöke, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezetének vezetője, valamint Rafael Mariano Grossi argentin diplomata, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója. Október 21-én újabb aspiráns csatlakozott a mezőnyhöz: Lana Nusseibeh, az Egyesült Arab Emírségek korábbi ENSZ-nagykövete.
A Biztonsági Tanács október 16-i, hatodik informális szavazásán valamennyi akkori jelölt legalább egy vétót kapott. A legtöbb támogató jelzést a Costa Rica-i Rebeca Grynspan kapta, ám jelölését két állandó BT-tag is ellenezte. Az informális szavazások ugyan nem jelentenek végleges döntést, de azt mutatják, hogy az akkori mezőnyből senki sem rendelkezett a kinevezéshez szükséges támogatással a BT tagjai részéről.
Nem egyszerű feladat vár az ENSZ következő főtitkárára, hiszen jelentős intézményi és pénzügyi nehézségekkel kell majd megküzdenie, ráadásul Washington az utóbbi időszakban egyre inkább átfogó reformok végrehajtását és költségcsökkentést sürget. Meg nem erősített értesülések szerint a lehetséges főtitkár-jelöltekről a következő informális szavazásra október 28-án kerülhet sor a Biztonsági Tanácsban.
