Nem a patikában kezdődik a gyógyszerhiány
A betegek jellemzően a patikában szembesülnek azzal, hogy egy-egy készítmény nem elérhető, a gyógyszerhiány azonban nem ott keletkezik – mondta Kaló Tamás, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke. A szakember szerint a probléma több ezer kilométerrel távolabb, a globális gyártási és ellátási láncban alakul ki, gyakran több hónappal azelőtt, hogy a beteghez kerülne.
Termék-, hatóanyag- és terápiás hiány
Általánosságban nem arról van szó, hogy a szükséges terápiák ne lennének elérhetők: gyakran csak egy konkrét gyártó adott készítménye vagy annak egy bizonyos kiszerelése hiányzik, miközben egy másik gyártó azonos hatóanyagot tartalmazó terméke rendelkezésre áll a gyógyszertárakban. Súlyosabb eset, amikor maga a hatóanyag válik nehezen hozzáférhetővé, és nincs megfelelő terápiás alternatíva. Ilyenkor az orvosnak módosítania kell a kezelést. A szakember három szintet különböztetett meg: a termékszintű hiányt, amikor egy készítmény nem érhető el, de azonos hatóanyagú helyettesítő igen; a hatóanyag-szintű hiányt, amikor több gyártó készítménye sem elérhető, gyakran segédanyaghiány miatt; és a terápiás hiányt, amikor semmilyen azonos hatású helyettesítő termék sincs, ezért a kezelést módosítani kell.
Mi áll a hiányok hátterében
A hiányok kialakulásának okai jellemzően gyártókapacitási, minőségbiztosítási vagy gyártástechnológiai problémák, hatóanyag- vagy segédanyaghiány, váratlan keresletnövekedés, nemzetközi szállítási és logisztikai nehézségek, valamint piaci megfontolások. A legnagyobb kockázat ott jelentkezik, ahol kevés a gyártó és kevés a helyettesítő készítmény. Az elmúlt években gyakoribbak voltak a hiányok bizonyos antibiotikumok, vakcinák, gyermekgyógyászati készítmények, onkológiai és idegrendszeri gyógyszerek, valamint egyes inzulinok esetében.
Globális ellátási láncok és hazai eszközök
Európa és Magyarország gyógyszerellátása is globális ellátási láncokra épül, és bizonyos kritikus gyógyszerek esetében jelentős harmadik országbeli függőség alakult ki. A probléma nem önmagában az import, hanem a túlzott koncentráció. Az EU-ban nemrég elfogadott Critical Medicines Act céljai között szerepel az uniós gyártási kapacitás erősítése és a túlzott egyforrású függőség csökkentése. Magyarországon jelentős hazai gyógyszergyártási kapacitás van, ugyanakkor a nagy globális gyártók számára viszonylag kis méretű piac vagyunk. A hazai hiánykezelésben az NNGYK, a gyártók és a nagykereskedők együttműködése segít, egyebek mellett egyedi import vagy kontingensengedély kiadásával.
