Vitézy Dávid: a Magyar Közút veheti át 2027-től az autópályák üzemeltetését az MKIF-től
A közlekedési és beruházási miniszter pénteken, a kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tervek szerint a Magyar Közút venné vissza az autópálya-hálózat üzemeltetését az MKIF Zrt.-től. A tervezett időpont 2027. április 1. – erről Vitézy Dávid beszélt a kormányzati tájékoztatón.
A miniszter hangsúlyozta: az időpont egyelőre célkitűzés, a koncesszió lezárásáról szóló megállapodást még nem írták alá. Felidézte, hogy néhány héttel korábban a miniszterelnökkel együtt jelentették be: az autópálya-koncesszió jelenlegi formáját meg kívánják szüntetni. Ennek érdekében felszólították Mészáros Lőrincet és Szíjj Lászlót, valamint érdekeltségeiket, hogy működjenek közre a szerződés minél gyorsabb és rendezettebb lezárásában.
A miniszter tájékoztatása szerint az elmúlt hetekben megkezdődtek a tárgyalások az MKIF-fel. A kezdeti tapasztalatok alapján a konzorcium együttműködési készséget mutat, és már készült egy, az MKIF által is visszaigazolt emlékeztető a tervezett átadásról. Ebben szerepel célként, hogy 2027. április 1-jétől a köztulajdonban lévő Magyar Közút vegye át az autópályák működtetését.
Vitézy Dávid külön hangsúlyozta, hogy az üzemeltetést állami szereplőre, a Magyar Közútra bíznák. Közölte, hogy a társaság a jelenlegi koncessziós működtetés költségének töredékéből tudná ellátni a feladatot, részletes költségszámítást ugyanakkor nem ismertetett.
A tárgyalások az M1-es autópályán folyó beruházásra is kiterjednek. A kormány célja, hogy az üzemeltetőváltás ne okozzon késedelmet a munkálatokban, és az átvétel a lehető legkisebb forgalmi zavarral járjon. A miniszter szerint a folyamatot a nyilvánosság előtt ismertetett feltételek mentén kívánják végigvinni, és hozzátette: a Déli Körvasút ügyében is ugyanezt az elvet követnék.
Az MKIF egyeztetésekről számolt be
Korábban közleményben reagált az MKIF Zrt. az autópálya-koncesszió jövőjéről szóló nyilatkozatokra. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe sorolt üzemeltető azt követően szólalt meg, hogy Magyar Péter a kormány és a társaság közötti tárgyalásokról beszélt.
A cég tájékoztatása szerint továbbra is folynak az egyeztetések az MKIF és a közlekedési és beruházási minisztérium között. A társaság jelezte: a folyamat lezárásáig nem kíván nyilatkozni a tárgyalások részleteiről. Az állásfoglalás nem jelent be végleges megállapodást, és nem ismerteti a koncesszió esetleges lezárásának feltételeit vagy időpontját sem – így egyelőre a tárgyalások folyamatban léte állapítható meg. Az MKIF rövid válaszából az sem derül ki, pontosan milyen lehetőségekről egyeztetnek a felek, és az sem, hogy mely kérdésekben közeledtek az álláspontok.
A 35 éves koncesszió háttere
A magyarországi autópálya-koncesszió Európa egyik legnagyobb volumenű gyorsforgalmiút-kezelési megállapodása: a magyar állam 35 évre magánkézbe adta a hazai autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését. A 2022-ben megkötött szerződés 2026-ra a kormány által folytatott felülvizsgálat egyik kiemelt ügyévé vált.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Magyar Péterrel közösen jelentette be szeptember közepén, hogy kezdeményezik a megállapodás megszüntetését, mert szerintük az jogsértés útján jött létre. A 35 éves megállapodást már a megkötésekor számos kritika érte: a bírálatok között szerepelt a rendkívül hosszú elköteleződés, a konstrukció több ezer milliárd forintra becsült teljes költsége, valamint a szerződéses mellékletek titkossága is.
Ugyanakkor az autópálya-koncessziók időtartamában egyáltalán nem szokatlan a több évtizedes kifutás. Egy 2022-ben megismert szakmai előkészítő dokumentum 212 példát vizsgált meg 1973-tól egészen 2022 márciusáig a nemzetközi piacokról. Ebből az derül ki, hogy az autópálya-építéshez kapcsolódó koncessziók több mint 55 százalékának, egészen pontosan 117 projektnek 26 és 35 év közötti a hossza.
