Elég a megalázásból: végül megszólaltak a jogvédők is – súlyosan sértheti az emberi méltóságot a vezetőszár, nem indokolt a bilincselés
A Magyar Helsinki Bizottság kedden közleményben foglalt állást a büntetőeljárásokban látványosan alkalmazott kényszerítőeszközök használatáról. A jogvédő szervezet egyértelművé tette: a bilincs és a vezetőszár alkalmazása nem lehet a nyilvános megszégyenítés eszköze, indok nélkül pedig egyenesen jogsértő lehet – akkor is, ha az érintettel szemben súlyos bűncselekmény gyanúja áll fenn.
A közleményt megelőzően Schiffer András ügyvéd, volt parlamenti képviselő több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy semmi nem indokolja az olyan súlyos kényszerintézkedések alkalmazását, mint amit a közvélemény láthatott a Nemzeti Kulturális Alap ügyében eljárás alá vont politikusokkal és hivatalnokokkal szemben. Schiffer szeptember végén Örsi Gergely ügyéről beszélve „kínzásnak” nevezte azt, amit a volt polgármesterrel tesznek, és azt hangsúlyozta, hogy az elszámoltatás csak az ártatlanság vélelmének és az azonos jogállami mércének a betartásával fogadható el. Arra is utalt, hogy ideje lenne, hogy a nagynevű jogvédő társaságok megszólaljanak.
A jogvédő szervezet nem minősíti az egyes büntetőügyeket és a konkrét letartóztatásokat, de világosan kimondja, hogy a megalapozott gyanú önmagában nem teszi jogszerűvé a letartóztatást. A közlemény szerint a letartóztatás elrendelése és meghosszabbítása során a magyar alkotmány, az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga és a büntetőeljárási törvény alapelvei szigorú keretek közé szorítják az ügyészség és a bíróság döntéseit.
A szervezet rámutat: mérlegelni kell, hogy a megalapozott gyanú megléte mellett fennállnak-e a letartóztatás úgynevezett különös okai. A szökésveszélyt mérsékli, ha valaki sejthette, hogy előbb-utóbb meggyanúsítják, de nem szökött meg, és idézésre megjelent a hatóságok előtt. Az eljárás meghiúsításának veszélyét csökkenti, ha valakinek már nincsen hozzáférése a lehetséges bizonyítékokhoz, például okiratokhoz. A bűnismétlés veszélyét mérsékli, ha valaki már nincs olyan pozícióban, amely eredetileg lehetővé tette a gyanú szerinti cselekmény elkövetését. A közlemény emlékeztet arra, hogy ezek nem új szempontok: Hagyó Miklós letartóztatását több mint egy évtizede éppen azért találta az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközőnek a strasbourgi bíróság, mert annak elrendelésekor a hazai bíróságok nem voltak tekintettel ezekre.
A jogvédők arra is felhívják a figyelmet, hogy bilincselni nem kötelező még előállítás során sem. A törvényben a bilincselés jogszerű céljaiként olyanok szerepelnek, mint a támadás vagy a szökés veszélyének megakadályozása. Ha ez a veszély nem áll fenn, akkor nem egyszerűen szükségtelen, hanem egyenesen jogsértő bilincset alkalmazni, mert a megfelelő indok nélkül használt bilincs és a felesleges vezetőszár súlyosan sérti az emberi méltóságot, különösen, ha valakit kamerák kereszttüzében visznek a bíróságra. A szervezet szerint ez sem újkeletű probléma: Geréb Ágnes ügyében már 2010-ben jelezték a jogvédők, azóta viszont európai uniós jogszabály is kimondja, hogy hacsak a gyanúsított nem jelent biztonsági kockázatot, nem állítható „talpig vasban” a bíróság elé, mert az sérti az ártatlanság vélelmét.
Végül a közlemény kitér arra is: a fogvatartottaknak joguk van kapcsolatot tartani a szeretteikkel, már csak azért is, mert a családtagok nem követtek el semmit, ezért őket csak a büntetőeljárás vagy a büntetés-végrehajtás legitim érdekei által indokolt mértékben lehet korlátozni.
A Magyar Helsinki Bizottság jogászai szerint a nem kellőképpen indokolt és valamilyen hazai vagy nemzetközi bírói fórum előtt utóbb jogellenesnek minősülő kényszerítőeszköz-használat vagy kényszerintézkedés annak az államnak is rossz, amely akár valós és jogos társadalmi igény szolgálatában alkalmazza azt egy végül esetleg bűnösnek is minősülő személlyel szemben, mert ezzel aláássa a felelősségre vonás legitimitását. Ezért a kiszámítható és pártatlan, a hazai és nemzetközi alapelveket tiszteletben tartó büntető igazságszolgáltatás szolgálja legjobban mindannyiunk érdekét abban a nehéz, de rendkívül fontos pillanatban, amikor a demokrácia közös reményeink szerint visszatér a hozzá méltó tisztességes eljárások által kijelölt alkotmányos útra – zárul a szervezet közleménye.
