Kötvénypiac és Gazdasági Recesszió: Zsiday Viktor Előrejelzése
Az utóbbi időszakban egyre több beruházás és állami finanszírozási igény ütközik a változatlan vagy csökkenő megtakarításokkal. Zsiday Viktor, a magyar pénzügyi szakértő és befektető, arra figyelmeztet, hogy a kötvénypiacok a jövőben magasabb reálhozamokkal próbálnak egyensúlyt teremteni. Ez azonban súlyos gazdasági következményekkel járhat.
A fejlett világ pénzügyi piacai még mindig nagy szükséget éreznek a befektetők pénzére. A mesterséges intelligencia (MI) által generált beruházások durva versenyt indítottak, amely még tovább nagyította a megtakarítások iránti keresletet. Zsiday szerint ez a tendencia a következő recesszió egyik fő kiváltó oka lehet. A kötvények reálhozamai akkor emelkedhetnek, amikor a magas kamatok már fájdalmasan korlátozzák a beruházásokat és az állami költségvetési kiadásokat.
A globális megtakarítások csökkenése és a fenyegető államadósság mellett az ázsiai jegybankok is csökkentették amerikai állampapír-kitettségüket, ezzel kisebb szerepet vállalva az amerikai államadósság finanszírozásában. A korábban bőséges globális megtakarítási háttér mostanra már nem tudja kellőképpen ellensúlyozni az állami hiányokat és az új beruházási igényeket.
Hazai szinten a befektetési alapok vagyona júliusban újabb csúcsra, 22 ezermilliárd forintra emelkedett. A magyarok továbbra is a kockázatosabb befektetéseket keresik, a részvényalapok és az abszolút hozamú alapok is jelentős növekedést mutattak. Zsiday olyan gazdasági folyamatot jelez, ahol a kötvényhozamok emelkedése ösztönözheti a megtakarításokat, miközben visszafoghatja a beruházásokat és az állami költekezést.
Azonban az alacsony megtakarítási hajlandóság és a részvénypiacok emelkedése nem ösztönöz a szükséges megtakarítások növelésére. Zsiday Viktor rámutat arra, hogy a következő recesszió egy új típusú válság lesz, amely nem klasszikus inflációs sokk vagy bankválság következményeként alakulhat ki, hanem a globális versengés következményeként a megtakarításokért.
A helyzet tovább bonyolódik, hiszen a magas kötvényhozamok már a részvényipart, az MI-beruházásokat és az állami költségvetést is nyomás alá helyezhetik. Ha ez a helyzet nem változik, a kötvénypiac kényszerítheti ki az egyensúlyt, mely újra magasabb reálhozamokat eredményez.
Összességében elmondható, hogy a következő időszakban a globális és hazai pénzügyi piacok közötti feszültségek növekedni fognak, amely hosszú távon a gazdasági növekedési kilátásokat is befolyásolhatja.
