Magyarország Európai Ügyészséghez való csatlakozása
Hivatalosan is megkezdődtek Magyarország csatlakozásának előkészületei az Európai Ügyészséghez (EPPO), ami jelentős intézményi változást hozhat a magyar igazságszolgáltatásban 2027-ben. Az uniós szerv célja a pénzügyi bűncselekmények, köztük az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások és korrupciós ügyek kivizsgálása. Az EPPO működésének fenntartása azonban jelentős anyagi terheket ró Magyarországra, hiszen a közpénzek visszaszerzésében és a nagy értékű visszaélések feltárásában kiemelt szerepet játszik.
A csatlakozás folyamatának egyik első lépéseként Görög Márta igazságügyi miniszter találkozott Laura Codruta Kövesivel, az Európai Ügyészség főügyészével, ahol aktív együttműködésről biztosították egymást. Az EPPO nem saját fegyveres egységekkel rendelkező önálló rendőrség, hanem az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére foculó állami szerv. Feladatai közé tartozik az uniós forrásokat érintő bűncselekmények vizsgálata, a pénzmosás és a határokon átnyúló áfacsalások ügyének felgöngyölítése.
Az európai ügyészek szerepe
Az uniós nyomozásokat görög és magyar ügyészek irányítják, akik Magyarországon dolgoznak, de nem a hazai ügyészségi struktúrában kapnak feladatokat. A nyomozások szakmai irányítása az Európai Ügyészség delegált ügyészeinél lesz, míg a tényleges nyomozati cselekményeket továbbra is a magyar hatóságok, mint például a rendőrség és a NAV, fogják végezni. Ez a megosztás új kereteket teremt a bűnüldözési együttműködésben.
A költségek és a csatlakozás következményei
Az Európai Ügyészség költségvetése leginkább az Európai Unió által biztosított forrásokból áll. Az EPPO 2025-ben körülbelül 86 millió euró (közel 34 milliárd forint) keretből gazdálkodott, és a jövőben még nagyobb költségvetést terveznek. Magyarország a közös uniós befizetések mellett, a hazai működés költségeit is köteles biztosítani, ami évente milliárdos nagyságrendű többletkiadást jelenthet a költségvetés számára.
Az Európai Ügyészség szerepe az elmúlt években jelentősen megerősödött. 2025 végére már több mint 3600 aktív ügyet kezeltek, amelyek becsült kára meghaladta a 67 milliárd eurót, vagyis több mint 26 ezer milliárd forintot. Ez a szám jól mutatja, hogy az EPPO a legnagyobb értékű, összetett, gyakran több országot érintő pénzügyi bűncselekményekre koncentrál.
Melyek lehetnek az első magyar ügyek?
Ha a csatlakozási folyamat zökkenőmentesen halad, Magyarország 2027-ben teljes jogú taggá válik. Ezt követően az Európai Ügyészség már magyar ügyekben is eljárhat, nyomozásokat indíthat, és vádat emelhet. Ezúttal a legfőbb döntéseket nem a hazai ügyészség, hanem az EPPO berkein belül dolgozó delegált ügyészek hozzák meg, ami új korszakot nyithat a magyar igazságszolgáltatás működésében.
Fontos megemlíteni, hogy a csatlakozást több uniós államban már bánják, mivel a szuverenitási kérdések felvetése gyakori. Orbán Viktor kormányának álláspontja az, hogy a csatlakozással a büntetőjogi hatáskör egy részét az EU-nak adják át, amely a tagállamok legfontosabb állami jogosítványát korlátozná.
A következő hónapokban várhatóan megkezdődik a magyar ügyészek toborzása, az infrastruktúra kiépítése, és egy új szervezet áll majd fel az uniós pénzek csalásainak, korrupciós ügyeinek és áfacsalások vizsgálatára, ezzel megerősítve a magyar igazságszolgáltatást az uniós követelményeknek megfelelően.
