Ruszin-Szendi Romulusz meghallgatása: A honvédelmi miniszter fontos bejelentései
Hétfő délelőtt elkezdődött Ruszin-Szendi Romulusz, a honvédelmi miniszter-jelölt meghallgatása az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottsága előtt. A leendő miniszter beszédének végén a bizottság tagjainak kérdéseire is válaszolt, megosztva vízióját a jövő honvédelmi stratégiájáról.
Beszédében Ruszin-Szendi karrierútját méltatta, kiemelve, hogy az jelentős része a Magyar Honvédségnél telt. Szavaival hangsúlyozta, hogy a bizottsággal együttműködve szeretnék folytatni a haderő fejlesztését, a meglévő problémák kezelésére és a szövetségesekkel való kapcsolatok helyreállítására összpontosítva. Rámutatott, hogy a magyar honvédeket nem hívják meg minden NATO-értekezletre, és a drónfalprogramban is kihagyták Magyarországot, ami szerinte gyengíti az ország védelmét.
Problémák és megoldások a honvédségben
A miniszterjelölt kifejtette, hogy a magyar honvédség egyik legnagyobb kihívása a morál romlása és a szakemberek elvándorlása. Úgy véli, hogy az elmúlt évek jogszabályai nem vették figyelembe a katonai szolgálati kultúrát, amihez a katonák önbecsülése erősen kötődik. Ruszin-Szendi hangsúlyozta, hogy az utánpótlást nem reklámkampányokkal kell biztosítani, hanem elégedett katonák révén.
Fontosnak tartotta azt is, hogy ne támogassák a sorkatonaság visszaállítását, ellenben egyértelművé tette, hogy a jövőbeni vállalásoknak reálisnak kell lenniük, amelyeket valóban meg tudnak valósítani.
Kibertámadások és haderőfejlesztés
A kibertér biztonságát kritikus területnek nevezte, megemlítve a külügyminisztériumba és a Védelmi Beszerzési Ügynökséghez intézett kibertámadásokat, amelyek érzékeny információk kiszivárgásához vezettek. Rámutatott, hogy a modern hadviselésben a kibertér legalább olyan fontos, mint a szárazföldi vagy légierőbeli műveletek.
Ruszin-Szendi a haderőfejlesztés emberközpontú megközelítését ígérte, a bérrendezés és a katonák életpályájának kiszámíthatóságának megerősítését hangsúlyozva. Mindezek mellett fellépne a jogi elvonások ellen, amelyeket a korábbi kormányzat a szolgálati nyugdíjasokra rótt.
Ukrajna és a honvédelmi beszerzések
Miután befejezte beszédét, Ruszin-Szendi válaszolt a bizottsági kérdésekre. Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője, többek között Ukrajnáról és az oltatlan katonákról kérdezte. A leendő miniszter megerősítette, hogy Magyarország nem fog fegyvert szállítani Ukrajnának, és a honvédelmi kiadások tekintetében a Tisza-kormány elkötelezett lesz a NATO által megkövetelt szint teljesítése mellett.
A miniszterjelölt említette, hogy vizsgálatok indulhatnak korábbi honvédelmi beszerzések és ügyek kapcsán, beleértve a katonai attasé halálának körülményeit, valamint a misszióhoz kapcsolódó költségek ellenőrzését is.
Folytatódik a Zrínyi-program
Simicskó István kérdéseire reagálva Ruszin-Szendi elmondta, hogy a haderőfejlesztés, beleértve a Zrínyi-programot is, folytatódni fog. A haderő modernizációját hosszú távú folyamatnak nevezte, amely nem zárható le egyetlen évszámmal, hanem folyamatos munkát igényel az elkövetkező évek során.
A harci drónokkal kapcsolatosan Ruszin-Szendi óvatos megközelítést javasolt, hangsúlyozva, hogy először fel kell mérni a szükséges katonai képességeket. Emellett kiemelte, hogy a honvédség fejlesztése nem csupán a fegyverekről szól, hanem a logisztikai és egészségügyi háttér erősítéséről is.
Végül elmondta, hogy terveik között szerepel a Hadtörténeti Múzeum visszahelyezése a Várba, ami szimbolikus lépés lenne a katonai kultúra és emlékek megőrzése érdekében.
