A mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac, a valós hatások vizsgálata
Az elmúlt két esztendőben a mesterséges intelligencia (MI) körüli diskurzus középpontjában a munkahelyek jövője állt. Míg sokan tömeges elbocsátásokkal és százmilliós nagyságrendű állásvesztésekkel riogatnak, az új kutatások, amelyek 16 európai ország adatait elemzik, árnyaltabb képet festenek az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról. A legtöbb adat azt sugallja, hogy nem tömeges leépítések, hanem inkább a munkaerő átrendeződése figyelhető meg.
A 2022 végén elszabadult fejlett nyelvi modellek, mint a ChatGPT, újraélesztették a mesterséges intelligencia iránti érdeklődést, azonban a változás mértéke és következményei még elérhetetlenek közelmúltunk munkapiacán. A megközelítés, amely azt állítja, hogy az MI elkerülhetetlenül munkanélküliséget okoz, sokszor nem veszi figyelembe a teljes munkaerőpiac nettó helyzetét: a munkahelyek megszűnése és létrejötte közötti egyensúlyra van szükség a valódi hatások megértéséhez.
A kutatások eredményei
A Banco de Espana 2023-as tanulmányában 2011 és 2019 között vizsgálták az MI és a szoftvervezérelt automatizálás foglalkoztatásra gyakorolt hatásait. Az eredmények szerint az MI-nek jobban kitett pozíciókban a foglalkoztatás átlagosan növekedett, míg a bérekre gyakorolt hatások egyelőre nem mutatnak stabil, egyértelmű képet.
Az MI hatásai a munkaerőpiacon
Az MI körüli félelmek gyakran a feladatkitettségi logikából fakadnak. Azok a szakmák, ahol sok feladat automatizálható, kevesebb embert igényelnek. Ugyanakkor a gazdasági hatások három csatornán keresztül érvényesülnek: az eltűnő állások (kiszorítás), a termelékenység növekedése, ami a kereslet bővülését hozza létre, és az új pozíciók megjelenése (újrateremtés).
A kutatás rávilágít arra is, hogy az MI-hez kapcsolódó foglalkoztatás az olyan fejlettebb digitális környezetű országokban nőtt, ahol a kormányzati minőség és az oktatási szint is kedvezőbb. Ezzel szemben a termékpiaci szabályozás és a merevebb foglalkoztatásvédelmi feltételek elnyomhatják a pozitív hatásokat.
Különbségek és perspektívák
Az adatok arra is rámutatnak, hogy a mesterséges intelligenciát nem szabad egy kalap alá venni a korábbi szoftveres automatizálási hullámokkal. A kutatás megállapította, hogy a digitális automatizáció nem egyértelműen áll összefüggésben a foglalkoztatás változásaival, a mesterséges intelligencia pedig új típusú munkaköröket érint, nemcsak a régi pozíciókat helyettesíti.
Jelenleg a helyzet kulcskérdése a gazdasági alkalmazkodás és a munkaerő átmeneti rugalmas kezelése. Az, hogy egy ország mennyire képes a digitális fejlődés során új munkahelyeket létrehozni és a munkavállalókat átképezni, jelentős mértékben befolyásolja a hazai munkaerőpiac jövőjét.
Összegzés
Összegzésül elmondható, hogy a mesterséges intelligencia jelenlegi kutatási eredményei a tömeges munkanélküliség kérdését nehezen alátámasztható hipotézisnek mutatják, amely valójában a munkaerőpiaci átalakulásról és a jövőbeli alkalmazkodás szükségességéről szól. A legnagyobb kihívás a termelékenység növelésének és a munkahelyek fenntartásának egyensúlyának megteremtése hosszú távon.
