Magyar delegáció Kijevbe utazik a Barátság kőolajvezeték ügyében
2026. március 11-én Magyarország tényfeltáró küldöttsége indult Kijevbe, hogy tárgyaljon a Barátság kőolajvezeték állapotáról és lehetséges újraindításáról. A delegációt Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vezeti, aki hangsúlyozta, hogy a vezeték rendkívül fontos Magyarország energiaellátása számára, különösen a rezsivédelem szempontjából.
A küldöttség célja nem csupán az ukrán energetikai vezetékkel való tárgyalás, hanem a helyi diplomáciai képviseletekkel és az Európai Bizottság képviseletével is egyeztetés. Az államtitkár kifejtette, hogy a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy a keleti erőforrásokat biztosítani kell, szemben a Tisza Párt által vallott nézetekkel, amelyek a keleti függőségtől való elmozdulást szorgalmazzák.
A Barátság kőolajvezeték újraindításának fontossága
Czepek Gábor kijelentette, hogy a közel-keleti feszültségek következtében emelkedő energiahordozó árak miatt a magyar kormánynak szüksége van a stratégiai készletekhez való hozzáférésre, miközben védett árakat vezetett be a lakosság és a vállalkozások számára. Hangsúlyozta, hogy hosszú távon elengedhetetlen a Barátság kőolajvezeték működése, hogy biztosítsák az ország energiaellátását.
A küldöttség a korábbi tárgyalásokból kiindulva már Pozsonyban is egyeztetett a szlovák energetikai szakemberekkel, és a szlovák kormány is csatlakozott a kezdeményezéshez, így a Barátság kőolajvezeték ügye közép-európai szintűvé vált. A két ország közösen levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben részletezték az energiaellátási helyzetet és a régió sajátos geográfiai adottságait.
Levelek az ukrán kormányhoz
A magyar államfő már levelet intézett az ukrán energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyetteshez, amelyben kérte, hogy Ukrajna vagy nyissa meg újból a vezetéket, vagy tegye lehetővé a műszaki állapotának vizsgálatát. A Czepek Gábor vezette küldöttség a levélből származó részletekről kíván tárgyalni Kijevben.
A küldöttség tagjai között szerepel egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző is, akik mindannyian hozzájárulnak a tárgyalások sikeréhez.
A magyar kormány álláspontja
Czepek Gábor végül hangsúlyozta, hogy Magyarország nem fogadja el a Barátság kőolajvezeték tartós leállítását, mivel az ezen érkező kőolaj a magyar olajvállalat tulajdona, amelyet sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok szankciói nem érintenek.
Az EU már a helyreállítás támogatása terén is felajánlott pénzügyi és műszaki segítséget, így a kormány is reméli, hogy a Barátság kőolajvezeték ügyének rendezése a jövőben kedvező irányba haladhat.
