A MOL és a Slovnaft feljelentette a JANAF-ot az Európai Bizottságnál
2026. március 4-én a Mol és a Slovnaft bejelentette, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságán feljelentette a JANAF-ot, a horvát kőolajszállító vezeték üzemeltetőjét. A vád szerint a JANAF monopolhelyzettel való visszaélést követett el az orosz eredetű tengeri szállítmányok fogadásának halogatása révén, miközben az Európai Unió szabályai lehetővé tennék ezen szállítmányok fogadását a Barátság vezeték leállása esetén.
Az energiapiaci helyzet és a Janaf monopolhelyzete
A magyar és szlovák finomítók számára a Barátság kőolajvezeték a legfőbb szállítási csatorna volt, amely január 27-én leállt. Ezt követően a tengeri úton történő kőolaj-beszerzés vált az egyetlen alternatív megoldássá. A Mol hangsúlyozta, hogy a JANAF monopóliummal bír a magyar és szlovák finomítók tengeri ellátásában, mivel a horvát cég elutasítja az orosz eredetű szállítmányok átvételét, amely megfelelne az uniós és amerikai szankcióknak.
Uniós szabályozás és jogi lépések
A Mol álláspontja szerint az EU-szankciós jogszabályok világosan rögzítik, hogy a Barátság vezeték üzemképtelensége esetén Magyarország és Szlovákia tengeri úton is beszerezheti a nem szankcionált orosz kőolajat. Ezért indították el a feljelentést, arra kérve az Európai Bizottságot, hogy gyorsított eljárás keretében vizsgálják ki az ügyet, és kötelezzék a JANAF-ot az átvétel biztosítására.
Pénzügyi következmények és jogi felelősség
A Mol a JANAF hathatós ellenőrzésével összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy az ellátáshoz való hozzáférés megtagadása tovább súlyosbítja az energiapiaci feszültségeket a régióban. A késedelmes visszaigazolások következményei miatt a JANAF-ot jogi és anyagi felelősség terhelheti, és a Mol fenntartja a jogot a kárigény érvényesítésére.
Árképzési problémák és konfliktek
Emellett a Mol és a Slovnaft egy másik beadványt is benyújtott a JANAF árképzési gyakorlata miatt, mivel állításuk szerint a horvát cég 2022 óta a piaci árak három-négyszeresét számítja fel a kőolajszállításért. Ez a gyakorlat továbbra is fennáll, amit a tárgyalások során sem sikerült érdemben módosítani.
Ultimátum és a Janaf reakciója
A konfliktus során a MOL február végén ultimátumot adott a JANAF-nak, garanciát kérve a tengeri orosz kőolajszállítmányok átvételére. A JANAF reagálása eltérő volt, hangsúlyozva, hogy Magyarország és Szlovákia ellátása biztonságban van, és minden döntésüket az EU és az amerikai szankciószabályok szigorú betartása mellett hozzák meg.
Brüsszel álláspontja
Az Európai Bizottság véleménye szerint a szankciók végrehajtása a tagállamok hatáskörébe tartozik, így Horvátország jogosult eldönteni, hogy átengedi-e az orosz kőolajat. Ez részben ellentétes a Mol elképzelésével, amely szerint az uniós szabályok értelmében biztosítani kellene a tranzitot ilyen helyzetekben.
A Barátság kőolajvezeték jövője és a rezsivédelmi alap
A Barátság kőolajvezeték blokkolásával nemcsak a rezsivédelmi alap forrásai kerülnek veszélybe, hanem az energiaárak is több mint ezer forintra nőhetnek, amennyiben nem sikerül megoldani a kőolajellátást. A Mol belső politikai játszmában játszik a céltudatos válságkezelés érdekében, mivel az orosz olajhoz való hozzáférés alapvetően befolyásolja a magyar rezsivédelmi rendszert és az ország gazdasági stabilitását.
