Alberta függetlenségi népszavazása és annak következményei
Október 19-én Alberta, Kanada egyik leggazdagabb tartománya népszavazást tart, amely során a polgárok arról dönthetnek, hogy elindítsák-e a folyamatot egy kötelező erejű referendum kiírása érdekében. A politikai tét rendkívül magas, hiszen az olajban gazdag tartomány lakossága úgy érzi, hogy a szövetségi kormány hosszú évek óta elhanyagolja érdekeiket, különösen a környezetvédelmi szabályozások miatt, amelyek hátrányosan érintik az olajipart.
Az elégedetlenség gyökerei
Alberta területe megközelíti a 660 ezer négyzetkilométert, sokkal nagyobb, mint Magyarország, és gazdasága döntően az olajkitermelésre épül. A tartomány az ország olajtermelésének több mint 80%-át biztosítja, napi közel négymillió hordóval. Az albertai polgárok érezhetően feszültek, mivel a szövetségi újraelosztási rendszer keretein belül aránytalanul nagy összeget fizetnek be a közös kasszába, míg a visszakapott részesedésük alacsony.
A járvány utáni helyzet és a függetlenség esélyei
A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi feszültségek újabb szeletet hasítottak ki az elszakadáspártiak táborából. Az utóbbi időszak különösen kedvezett a függetlenségi mozgalmaknak, miután 300 ezer aláírást gyűjtöttek össze a népszavazás kiírásához szükséges jogi eljáráshoz. Danielle Smith, Alberta tartományi miniszterelnöke a demokratikus jogok védelmére hivatkozva döntött a voksolás mellett, annak ellenére, hogy egy ellentétes tartalmú petíció is jelentős támogatást kapott.
Politikai reakciók és közvélemény-kutatások
Az Abacus Data legfrissebb felmérése szerint az albertai polgárok 64%-a ellenzi a függetlenséget, míg 26%-a támogatja azt. Az Ipsos hasonló arányokat mutatott ki, míg az Angus Reid intézet mérése 35% függetlenségpárti arányt mutatott, ami még mindig alacsony a sikeres referendumhoz szükséges 50% feletti támogatottsághoz képest.
A szövetségi kormány válasza
Mark Carney, a szövetségi miniszterelnök a referendumkezdeményezést „veszélyes blöffnek” nevezte, párhuzamot vont a brit kilépési népszavazással. Ottawa kormánya alkotott egy megállapodást Alberta és a szövetségi kormány között egy új nyersolajvezeték építéséről, amely a tartományt Brit Columbia partvidékéhez kötné, így közvetlen hozzáférést biztosítva a nemzetközi piacokhoz. Ezen kívül egy szén-dioxid-leválasztási program is kapcsolódik a projekthez, amely évente 16 millió tonna szén-dioxidot vonhat ki a légkörből.
Az Egyesült Államok és a nemzetközi érdeklődés
A függetlenségi mozgalom fejlődése Washingtonból is figyelmet keltett, hiszen Trump-párti politikai vonal képviselői nyíltan támogatták az albertai függetlenségpártiakat. Az amerikai politikai tájékoztatásban megjelentek olyan hangok is, amelyek egy független Alberta amerikai dollárra való átállásáról beszélnek, ami tovább fokozná a feszültségeket a kanadai politikai színtéren.
Összegzés
Kanada egysége hosszú idő óta nem került ekkora próbára. A különböző tartományok közötti feszültség már évtizedek óta jelen van, de Alberta helyzete különösen éles határokat tűzött ki. A közelgő népszavazás eredménye alapvetően befolyásolhatja Alberta jövőjét, és végső soron Kanada szövetségi struktúráját is.
