Ukrajna és a Nyugat-Balkán: A kettős mérce árnyékában
Az Európai Unió hosszú évek óta hitegeti a Nyugat-Balkán országait, miközben Ukrajna csatlakozási tervei villámgyorsan haladnak. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint ez nem csupán politikai, hanem súlyos gazdasági következményekkel is járhat. Míg Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia türelemmel várakozik, addig Ukrajna prioritássá lépett elő, annak ellenére, hogy gazdasági szempontból megkérdőjelezhető ez a döntés.
Ukrajna újjáépítése: Egy anyagilag nem fenntartható vállalás
A szakértő rámutat, hogy Ukrajna csatlakozásának hatalmas költségei lennének. Jelenlegi becslések alapján az ország újjáépítésének költségei 400-500 milliárd euróra rúgnak, miközben az uniós támogatások igénye már most elérheti a 180 milliárd eurót, ami az EU költségvetésének 10-15 százalékát emésztené fel. Ez hatalmas teher egy olyan gazdasági blokk számára, amely már így is kihívásokkal küzd, legyenek szó inflációról vagy energetikai válságról.
Velük szemben a Nyugat-Balkán országai gazdasági szempontból stabilabbak és kevésbé erőforrás-igényesek lennének. Az elemző szerint ezek az országok új lendületet adhatnának az európai gazdaságnak, és különösen a magyar vállalkozások számára kínálnának nagy lehetőségeket.
Elfordulás a Nyugat-Balkántól: A következmények
Egy hosszabb várakozási időszak után a Nyugat-Balkán országai elfordulhatnak az EU-tól és más gazdasági szövetségek, például a BRICS vagy Kína felé orientálódhatnak. Dornfeld figyelmeztet, hogy az EU által alkalmazott kettős mérce veszélyes precedenst teremthet. Önérzetükben sértett államok, mint Törökország példája, megmutathatják, mi történik, ha egy országot hosszú évekig hitegetnek.
Törökország ma már inkább a BRICS és Kína felé fordul, miközben az EU veszíti el gazdasági versenyképességét. Ha ez a tendencia folytatódik, az Európai Unió egyre kevésbé lesz vonzó célpont a potenciális új tagállamok számára, ami saját gazdasági pozíciójának gyengüléséhez vezethet.
Az EU innovációs válsága
Dornfeld külön kiemelte, hogy az EU jelenlegi politikája az innováció területén mutatkozó lemaradást is tetézi. Példaként említette Dél-Koreát, amely méretéhez képest lényegesen több szabadalmat jegyez be, mint az egész Európai Unió. Ez rámutat arra, hogy az EU nem helyezi eléggé előtérbe a gazdasági fejlődést és az innováció támogatását. Ezek a problémák hosszú távon az unió versenyképességét és globális befolyását is csökkenthetik.
A szakértő gondolatébresztő zárása világosan jelezte, hogy az EU-nak vissza kellene térnie a valódi gazdasági céljaihoz. Politikai szólamok és környezetvédelmi ambíciók helyett ismét a gazdaságélénkítésre és az innovációra kellene fókuszálnia. Máskülönben Európa kiszorulhat a világ élmezőnyéből.
Forrás: www.vg.hu/vilaggazdasag/2025/03/ukrajna-balkan-eu-dornfeld-laszlo
