Thaiföld és az ujgurok visszatoloncolása
A thaiföldi kormánytisztviselők ismét reflektorfénybe kerültek a nemzetközi közösség elítélő hozzászólásai miatt. Az amerikai külügyminisztérium vízumkorlátozást vezetett be több olyan thaiföldi hivatalnokkal szemben, akik részt vettek 40 ujgur visszatoloncolásában Kínába. Ez az eset tovább mélyíti a Kínával kapcsolatos emberi jogi aggályokat, különösen az ujgur kisebbségekkel szembeni bánásmód tekintetében.
Marco Rubio, amerikai külügyminiszter világosan kijelentette, hogy az Egyesült Államok erőteljesen ellenáll minden olyan próbálkozásnak, amely más országokat kényszerít az ujgurok és más csoportok Kínába történő visszaküldésére. Bár a thaiföldi tisztviselők neveit nem hozták nyilvánosságra, a büntetőintézkedések kiterjedtek a családtagjaikra is. Az amerikai külügyminisztérium egyértelműen közölte, hogy a világ országait felszólítják az ilyen esetek elkerülésére, arra hivatkozva, hogy Kína évek óta népirtást és emberiesség elleni bűnöket követ el az ujgurokkal szemben.
Nemzetközi reakciók és Thaiföld válasza
Thaiföld külügyminisztériuma kijelentette, hogy biztosítékokat kaptak Kínától az ujgurok „biztonságára” vonatkozóan. Ugyanakkor a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), határozottan elítélték az esetet, és emlékeztettek arra, hogy a visszatoloncolás az emberi jogok alapvető elveit sérti. Az ENSZ már korábban is figyelmeztette Thaiföldet az ujgurok kitoloncolásának veszélyeire, hangsúlyozva, hogy sokakat Kínában kínzás, megalázó bánásmód vagy akár halálbüntetés fenyegethet.
A thaiföldi rendőrség a kitoloncolási gyakorlatot „bevett eljárásnak” nevezte, mindezt egy Bangkok és Peking között létrejött állítólagos megállapodás alapján. Az érintettek korábban, 2014-ben léptek illegálisan Thaiföldre, így a thaiföldi hatóságok az ügyet adminisztratív gyakorlatként kezelték, újfent figyelmen kívül hagyva az ENSZ és más nemzetközi szervezetek figyelmeztetéseit.
Az Európai Parlament elítélése
Az Európai Parlament (EP) szintén határozottan elítélte Thaiföld döntését, úgy vélik, hogy az ilyen lépések ellen összehangolt nemzetközi nyomásgyakorlás szükséges. Az EP felajánlotta, hogy az EU szabadkereskedelmi tárgyalásokat használja fel arra, hogy Bangkokot rákényszerítsék az emberi jogi normák betartására.
Kínai válasz és tagadás
Kína kormánya rendíthetetlenül tagadja az ujgurok tömeges fogva tartásáról, kínzásáról és népirtásáról szóló vádakat. A kínai kormány állítása szerint az északnyugati Hszincsiang térségben folytatott politikája az iszlám szélsőségesség felszámolására és a gazdaság fellendítésére irányul. Ennek ellenére több ország és nemzetközi szervezet egyöntetűen bírálja Kínát az emberi jogok durva megsértése miatt.
A Kína és Thaiföld közötti együttműködés az ujgurok kitoloncolása ügyében rávilágít arra, hogy az emberi jogok témájában továbbra is hatalmas szakadék tátong a nemzetközi közösség és az érintett országok eltérő megközelítése között. Vajon meddig maradhatnak ezek a gyakorlatok következmények nélkül?
Forrás: www.vg.hu/kozelet/2025/03/ujgurok-kitoloncolas-washington
