Energiahatékonysági reform: szigorodik a szabályozás
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) szigorítása kerül napirendre, amelyre az érintett piaci szereplők maguk is figyelmeztettek. Magyarország energiahatékonysági célkitűzései messze elmaradnának a 2030-as vállalásoktól jelenlegi állapotában. Az EKR-rendszertől elvárt 88 petajoule halmozott végsőenergia-megtakarítás eléréséhez a kötelezettségek jelentős növelésére van szükség. A célok teljesítéséhez újakra van szükség, melyek lendületet adhatnak az energiamegtakarító beruházásoknak.
Súlyosabb kötelezettségek a kulcs
A tervezett változtatások drasztikusan növelnék a szereplők EKR-kötelezettségét: az eddigi 0,5 százalékról 1,4 százalékra emelnék azt. Az új szabályozás hatályba lépése 2025 júliusától esedékes, egy fél évre vonatkozó arányosítással. A módosítás azonban mentesítené a közlekedési üzemanyagokat értékesítő cégeket, így megkímélve az üzemanyag drágulásától a végső fogyasztókat.
Új fókusz: hosszú távú megoldások
A jogalkotók célja egyértelmű: véget vetni a rövid élettartamú, hitelesítetlen energia-megtakarítások uralmának. Számos egyszerű intézkedés, például víztakarékos zuhanyfejek és perlátorok, kikerül a hitelesített megtakarítások köréből, mivel ezek gyakran csak becsült értékeket szolgáltatnak, és nem garantálják a hosszú távú eredményességet. Az új szabályozás szerint az energiamegtakarításoknak legalább hat évre szóló élettartamra kellene érvényesnek lenniük. Ezen túlmenően fokozódna a lakóépületek energiahatékonysági felújítási arányának elvárása is.
Szervezett piac és állami részvétel
A módosítás ösztönözni kívánja a hitelesített energiamegtakarítások szervezett piaci értékesítését. Az állam vevőként jelenne meg a rendszerben, elősegítve a kötelezettségek teljesítését. Tranzakciós díjakat vezetnének be, amelyek tovább fokoznák a gazdálkodók részvételét. A cél egy átláthatóbb, hatékonyabb piac létrehozása, amely valós eredményeket biztosít.
A rendszer romjai: a vészjelek figyelmen kívül hagyása
Az érintett szektorok már hónapok óta figyelmeztetnek a rendszer súlyos hiányosságaira. Tavaly december óta kong a vészharang, hogy az EKR eddigi állapotában gyakorlatilag megbénult. A rövid élettartamú intézkedések papíron már teljesítették a célkitűzések jelentős részét, így sok szereplő számára megszűnt az ösztönzés. A vállalkozások azzal érvelnek, hogy a kötelezettség emelése nélkül elmaradnak a kulcsfontosságú beruházások, mint például nyílászárócserék és fűtéskorszerűsítések. Az aggályok már a logisztikai szektortól az építőiparig szétterjedtek.
Új irány vagy új kudarc?
A jelenlegi módosítójavaslat egyfajta válasz ezekre az égető problémákra. Egy szigorúbb, de rendszerszintű megközelítéssel próbálnak választ adni a hosszú távú energiahatékonysági kihívásokra. Bár a piaci szereplők sürgették az intézkedéseket, a módosítás sikere attól függ, hogy mennyire sikerül áthidalni a hazai gazdaság és az energiafelhasználás valódi igényeit.
Forrás: www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/03/energiahatekonysag-ekr-torveny
