Nyomás a Gabonatermesztőkre: Alacsony Termés és Csekély Árbevétel
A 2026-os évi búza- és árpatermés drámai csökkenésével néz szembe Magyarország, mivel a várakozások szerint mintegy egymillió tonnával kevesebb búza és 350 ezer tonnával kisebb árpatermés realizálódik. Különösen aggasztó, hogy a gabonaárak nem is fedezik a termelési költségeket, ami komoly aggodalmakat vet fel a gazdák jövőjével kapcsolatban. Az erős forint, valamint a magas fuvarhátrány és a gyengülő exportlehetőségek együtt teremtik a gazdálkodók számára a kedvezőtlen környezetet – nyilatkozta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Számok és Eredmények a Termésben
Az idei őszi árpa betakarítása már szinte befejeződött, mivel a 355 ezer hektáros termőterületről jellemzően 4,3 tonna hektáronkénti átlaghozam várható. Ez a szám több mint egy tonnával elmarad a tavalyi eredményektől, összességében körülbelül 350 ezer tonnás terméskiesést jelent az országszerte kiterjedt termesztési területen.
Bár a csökkent kínálat esetleg emelhetné az árakat, valójában az árpa felvásárlási ára gyakran még a tonnánkénti 60 ezer forintot sem éri el, így ez a gazdálkodók számára veszteséges értékesítést jelent.
Búza Problémák és Becsült Eredmények
A búza aratásának 60%-át már elvégezték a gazdák, és az előrejelzett hektáronkénti átlaghozam körülbelül négy tonna. Ezzel a 900–980 ezer hektár körüli termőterületről körülbelül négymillió tonna búza betakarítása várható. Ez a becslés egymillió tonnával marad el a korábbi piaci várakozásoktól, ráadásul még a tavalyi termés szintjét is jelentősen csökkenti.
Petőházi Tamás hangsúlyozta, hogy a márciusi és áprilisi csapadékmentes időjárás komoly problémákat okozott, melyek a gazdálkodók számára sokkoló hatásúak.
A Forint Erőssége és Exportlehetőségek
A gazdák helyzetét tovább bonyolítja az erősödő forint, amely csökkenti az euróban számolt exportból származó bevételeket. Az árfolyam változása tonnánként 7–9 ezer forintnyi bevételkiesést okozhat a magyar termelőknek. Tekintettel arra, hogy az őszi kalászos gabonák körülbelül 40–50%-a külföldön talál vevőre, az exportlehetőségek egyre szűkösebbek, különösen, hogy a korábban aktív olasz vásárlók most visszavonultak a piacról.
A magyar gabonát továbbá hátrányos helyzetbe hozza, hogy az országnak nincs tengeri kikötője, így a fuvarhátrány tonnánként 30–35 eurót is jelenthet a közelebbi versenytársakhoz viszonyítva.
A Gazdák Stratégiai Döntései a Raktározáskor
A kisebb termésmenyiség miatt várhatóan nem fog gondot okozni a betakarított gabona elhelyezése, mivel Magyarországon körülbelül 20 millió tonna tárolókapacitás áll rendelkezésre. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdák a megfelelő tárolóval ne közvetlenül az aratás után adják el terményüket.
Ugyanakkor a bérraktározás a tárolási és finanszírozási költségek miatt nagyobb kockázatot jelent, így csak akkor éri meg a gazdák számára, ha a várható áremelkedések fedezik ezeket a kiadásokat. Különösen azok számára, akik eddig közvetlenül az aratás után értékesítették búzájukat, nem éri meg a tárolás költsége.
Remény a Piaci Helyzet Javulására
Petőházi Tamás újból rámutatott arra, hogy a gazdák reménykednek abban, hogy a nemzetközi gabonaárak emelkedése befolyásolható lesz a világ más részén jelentkező terméskiesések következtében. Ugyanakkor a konkrét áremelkedések időpontja és mértéke továbbra is bizonytalan, mivel az aszály már a kukoricát és a napraforgót is fenyegeti, az még ismeretlen, hogy a Dunántúlon mekkora károkat okozott.
A Gazdák jövője azonban egyre bonyolultabbá válik a gyenge termés, az alacsony felvásárlási árak, árfolyamkockázatok és magas szállítási költségek összességében azt jelentik, hogy a termelők számára a nullszaldós eredmény elérése már sikerként könyvelhető el az idei aratás után.
