A 2026-os költségvetés makrogazdasági alapjai
Nagy Márton miniszter a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtótájékoztatóján vázolta a 2026-os költségvetés tervezését háttérbe helyező makrogazdasági adatokat. Az idei GDP-növekedési prognózis 2,5 százalékra csökkent, azonban 2026-ra már 4,1 százalékos bővülést várnak. Ezzel párhuzamosan az infláció 3,6 százalékra mérséklődhet, míg a költségvetési hiány 3,5 százalék körül alakulhat. A kormány célja, hogy az adócsökkentések és növekvő fogyasztás révén stabil növekedési pályára állítsa az országot.
Árszabályozás és extraprofitok: folytatódó terhek
A sajtótájékoztatón Nagy Márton kifejtette, hogy a banki szolgáltatások esetében is árstop várható, mivel az önkéntes árcsökkentéssel nem jártak sikerrel. A lakossági fizetési számladíjak 2024. december 31-i szintre történő visszaállítását tervezik, új díjak kivetése pedig tilos lehet. Az extraprofitadók is folytatódnak: a két évre ígért különadók kivezetése 2026-ban továbbra is esélytelen. Különösen a kiskereskedelmi különadó és a bankadó maradnak fókuszban, mivel az alapkamat magas szintje továbbra is extraprofitot generál a pénzügyi szektorban.
Infláció és fogyasztói dinamika
A kormány prognózisa szerint az infláció stabilan csökkenő pályára kerül, márciusban 7 százalék lehetett, áprilisban pedig akár 5 százalék alá is mérséklődhet. Az árstopok hatására több mint száz élelmiszer ára szabályozott, ami az érintett termékeknél jelentős, 18,1 százalékos árcsökkenést eredményezett. A fogyasztás növekedését az adócsökkentések és a belső kereslet erősödése hajtja, 2026-ra pedig 5,2 százalékos bővülést prognosztizálnak a fogyasztói szegmensben.
Német reformok és beruházási lehetőségek
A német gazdaság várható adósságfék-reformjának hatására a GDP egy százalékponttal növekedhet 2025-ben. Ez a kedvező hatás átszűrődhet a magyar gazdaságba is, bár Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a külső kereslet gyengesége továbbra is nyomást gyakorolhat a hazai növekedésre. A nagyberuházások lassan indulnak, de hosszú távon várható, hogy jelentősen hozzájárulnak a GDP növekedéséhez.
Bérkilátások és kiskereskedelmi dinamika
A hároméves bérmegállapodást Nagy Márton szerint nem szükséges újratárgyalni. Az átlagbérek 2025 és 2029 között évente 8 százalékkal növekedhetnek, és 2028 végére a versenyszférában a bruttó átlagbér elérheti az 1 millió forintot. A belső fogyasztás stabil növekedése, valamint a kormányzati adópolitikák támogatják a kiskereskedelmi és turisztikai ágazat fejlődését, ahol a főbb mutatók 4-5 százalékos bővülést prognosztizálnak.
Feszültségek és politikai elemek
A sajtó kérdéseire válaszolva Nagy Márton politikai témákra is kitért. Az uniós források körüli vitákat politikai boszorkányüldözésként értékelte, és reményét fejezte ki, hogy Magyarország nem kerül vesztes helyzetbe. A vámvita és a relokalizáció kérdése kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar autóipar tárgyalásai az amerikai partnerekkel még folyamatban vannak.
Kockázatok és fenntarthatóság
Bár a költségvetés módosítása a visszafogott GDP-növekedés ellenére nem indokolt 2025-ben, az adósságfinanszírozás és a beruházások lassú bővülése a kormányzati tervezés középpontjában marad. A lakossági állampapírok ugyanakkor kedvezően teljesítenek, ami stabilizáló hatással lehet a költségvetés finanszírozására.
