A külföldi pénzmenekítés igazsága: Mit árul el a számok mögött a Blochamps Capital elemzése?
A Blochamps Capital, elismert pénzügyi tanácsadó cég, immár 20 éve kutatja a magyar pénzügyi szokásokat és megtakarításokat. Friss elemzéseik alapján egyértelművé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank legújabb statisztikái által keltett pánik – amely szerint a magyarok rekordmértékben menekítik a pénzüket külföldre – komoly mértékben eltúlzott. Az igazság az, hogy a külföldi pénzmenekítés nem olyan mértékben és formában zajlik, mint azt sokan gondolják.
A külföldi eszközök állománya ugyan valóban nőtt, hiszen az elmúlt öt évben háromszorosára emelkedett, azonban a teljes magyar lakosság vagyonához viszonyítva ez a növekedés nem annyira drámai, mint ahogy azt a média sugallja. A Blochamps korábbi kutatásai is rámutattak arra, hogy a vagyon koncentrációja a magyar társadalom legfelső 1-2 százalékában történik, tehát a külföldi eszközvásárlások túlnyomó része is ezen elit körhöz köthető. A lakosság többsége, amelynek 80-90%-ának nincsen elegendő megtakarítása, egyáltalán nem tud külföldre vinni pénzt.
Részletek a külföldi megtakarítások növekedéséről
Az MNB legfrissebb adatai alapján a lakosság külföldi eszközeinek összértéke 11 820 milliárd forint volt 2025 második negyedévében, ami a pénzügyi eszközök 10%-át teszi ki. Ugyanakkor a bruttó pénzügyi vagyon a vizsgált időszak alatt 73 000 milliárd forinttal emelkedett, így a külföldi eszközök gyorsulása a valódi vagyonbővülési trendek fényében is inkább relatív. A legutóbbi években a külföldi arány megugrásának okait tehát összetett tényezők befolyásolják, beleértve az árfolyamváltozásokat és a külföldi eszközök teljesebb megjelenítését is a statisztikákban.
Annak ellenére, hogy a közelmúltban tapasztalt hirtelen növekedés figyelemre méltó, a vagyon döntő része továbbra is itthon keres befektetéseket. A Blochamps elemzései szerint a magyar háztartások teljes bruttó pénzügyi vagyona 68 000 milliárdról 116 000 milliárdra nőtt az öt év alatt, ami azt jelzi, hogy a külföldi megtakarítások növekedése ellenére a hazai befektetések dominálnak. A külföldi eszközök bővülése tehát nem új társadalmi rétegeket alakít ki, hanem a már létező elit felhalmozódását tükrözi.
A külföldi vagyon és tőkekivitel valósága
Érdemes kiemelni, hogy a statisztikák alapján „külföldi eszközként” regisztrált vagyon jelentős része valójában nem hagyja el Magyarországot. Az amerikai részvényalapok, európai ETF-ek és más nemzetközi befektetési jegyek többsége indokoltan marad a magyar értékpapírszámlákon, hiszen ezek alatt a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alatt állnak. Ezért a külföldi vagyon növekedése nem feltétlenül jelenti a tőkekivitel drámai mértékű növekedését, hanem inkább az eszközdiverzifikáció okos megközelítését tükrözi.
Mennyire könnyű külföldi számlát nyitni ma?
Az utóbbi években a külföldi bankok jelentős szigorítást vezettek be a pénzmosás elleni szabályok tekintetében, így ma már sokkal nehezebb külföldi számlát nyitni, mint korábban. A bankok gyakran kérnek extra dokumentációt és folyamatos ellenőrzéseket, ezért a külföldre vitt pénzek jelentős része nagymértékben a korábbi számlák feltöltéséhez köthető. Az új tendencia inkább a devizaallokációra, mintsem a tömeges tőkemenekítésre irányul.
A külföldi pénzmenekítés végső áttekintése
A Blochamps Capital által végzett kutatások alapján a külföldi megtakarítások növekedése valós jelenség, de nem tömeges és nem rendszerszintű. A magyar lakosság többsége továbbra is itthon tartja befektetéseit, és a külföldi stratégiák többsége is a gazdagabb rétegek sajátos eszköz-diverzifikációját szolgálja. Így az új vásárlási lehetőségek és befektetések elsősorban a leggazdagabb szegmensek privilégiumai, nem pedig általános tendencia a társadalomban.
Forrás: www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2025/11/kulfoldi-penzmenekites-mi-az-igazsag-elarulja-a-profi
