A magyar zöldségtermesztés drámája: hőség és importárgazdaság
A tavalyi nyár extrém időjárása súlyos károkat okozott Magyarország vezető zöldségtermesztési régióiban. A szentesi térségben tevékenykedő termelők, akik túlnyomórészt paradicsomot és paprikát termesztettek, jelentős veszteségekkel néztek szembe. A DélKerTÉSZ, amely 450 gazdálkodót tömörít, 2024-ben 11%-os, azaz 6,7 ezer tonnás csökkenést regisztrált az értékesített zöldségek mennyiségében, összesen 56,4 ezer tonnára zsugorodva.
Bevételkiesések a hőség következtében
A súlyos hőstressz miatt a termelők nettó árbevétele jelentősen visszaesett, 19,2 milliárd forintra csökkent, ami éves szinten 2,8 milliárd forintos mínuszt jelentett. A frisspiaci kategóriában árult paradicsom és paprika különösen nehéz helyzetbe került: a paradicsomtermékek árai akár 15%-kal is csökkentek. A termelők ennek következményeként 2,5 milliárd forinttal kevesebb bevételt értek el.
Technológiai váltás és mesterséges intelligencia
A szélsőséges időjárás miatt a gazdálkodók egyre inkább korszerű technológiai megoldásokhoz nyúlnak. Az automatizált öntözőrendszerek, árnyékolás és párásító berendezések mellett a mesterséges intelligencia alkalmazása is előtérbe került. Az időjárásmodellezés lehetővé teszi, hogy a gazdák gyors és precíz beavatkozással optimalizálják a zöldségházak klímáját, így megelőzve az őket sújtó terméskieséseket.
Importnyomás és hazai hiány
A hazai piacot tovább nehezítette, hogy az importtermékek folyamatos jelenléte, például a kápia paprika esetében, konkurenciát teremtett a kevésbé versenyképes hazai termelők számára. A magas hőmérséklet miatt a hazai termékmennyiség nem tudta kielégíteni a keresletet, ami tovább növelte az importfüggőséget.
Munkaerőhiány és szabályozási kihívások
A termelők nem csak az időjárásra panaszkodnak: az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozásának változása újabb akadályokat állít a kertészetek elé. Az idényjellegű munkákhoz szükséges munkaerő biztosítása egyre nagyobb probléma. A törvénytervezetek enyhíteni próbálják a szabályok szorítását, de a munkaerőhiányt ez nem oldja meg azonnal.
Változó szemlélet a gazdaságokban
A klimatikus kihívások kezeléséhez a termelők szemléletváltására is szükség van. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke szerint a 2024-es év rávilágított, hogy a technológiai fejlesztések elengedhetetlenek a túléléshez. A szövetkezet tavaly 2 milliárd forintot fordított ezekre a beruházásokra, és az idén további 1,6 milliárd forintot különítettek el erre a célra.
Jövőbeli kilátások a fogyasztás terén
Bár a magyar vásárlók még mindig az akciós termékeket keresik, óvatos optimizmus jellemzi a piacot. A DélKerTÉSZ szerint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás 2025-ben lassan visszatérhet a 2019-es szintre. Ezt a nyugdíjasoknak nyújtott áfamentes vásárlásból fakadó extra kereslet is segítheti, amely új lendületet adhat a hazai piacnak.
Forrás: www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/03/paradicsom-uveghaz-hutes
