Az Európai Bizottság új állatjóléti javaslata és hatásai a magyar tojáságazatra
2026. július 7-én az Európai Bizottság közzétette állattenyésztési stratégiáját, amely jogszabály-módosításokat irányoz elő a ketreces állattartás kivezetésére a baromfiágazatban. Az új intézkedések várhatóan jelentős hatással lesznek a tojás árára, amennyiben a ketreces tartás teljes betiltásra kerül. A döntés különösen érinti Magyarországot, ahol a tojótyúkok többségét még mindig ketreces rendszerekben tartják, ami miatt a tojás ára drágulásra számíthat.
A Baromfi Termék Tanács adatai szerint hazánkban az utóbbi években 4–4,3 millió tojótyúkot állítottak termelésbe, éves tojástermelésünk pedig körülbelül 1,2 milliárd darab. A magyar tojáságazat struktúrája azonban jelentősen eltér az uniós átlagtól; míg az EU-ban a ketreces tartás aránya 2024-re 38,1%-ra csökkent, Magyarországon ez az arány 75,3%-on stagnál.
A jogszabályi javaslat részletei
A Bizottság terve szerint a ketreces tartás kivezetése nem azonnali tilalomra épül, hanem egy fokozatos, pénzügyi támogatással kísért átállási folyamatra. Az átállás időtartama és részletei várhatóan jelentős beruházási teherrel járnak majd a gazdálkodók számára. Ezért az uniós baromfitartási szabályok legutóbb 2012-ben és 2013-ban módosultak, amikor a hagyományos ketrecek betiltásra kerültek, és a tojótyúkok számára kötelezővé váltak a nagyobb, fészkelőhellyel és kapirgálótérrel ellátott berendezések.
Gazdasági hatások és kihívások
A jogszabályi változásoknak három fő gazdasági területen várható feszültséget okozniuk. Először is a beruházási igényekben, mivel a ketreces rendszerek átalakítása új istállótechnológiát, a férőhelyszám növelését és más tartástechnológiákat igényel. Másodszor, a termelési költségek emelkedése is várható, hiszen az alternatív rendszerek általában magasabb élőmunka-, alom-, energia- és állategészségügyi költségeket vonnak maguk után. Harmadszor, ha az importtermékek nem tartják be az új állatjóléti elvárásokat, az uniós termelők versenyhátrányba kerülhetnek az olcsóbb külföldi tojással szemben.
Fogyasztói árak és jövőbeli perspektívák
A fogyasztói árakra gyakorolt hatás is jelentős lehet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben az étkezési tyúktojás felvásárlási ára darabonként 50 forint volt, ami 23%-kal magasabb a 2024-es szintnél. Egy kötelező technológia váltás újabb költségsokkot jelenthet, amelynek következményei idővel a bolti árak növekedésében is megjelenhetnek. Ezenkívül, mivel a tojás alapvető élelmiszer, a magyar fogyasztás továbbra is magas, évi 233 darab körüli tojásfogyasztással fejenként, a drágulás különösen érzékeny kérdés lehet.
A sertéságazat is érintett lehet a jövőbeli jogszabályváltozásokban, bár itt a folyamat később indulhat. A Bizottság tervei szerint a sertésjóléti szabályok felülvizsgálata 2027 második negyedévéig kerülhet napirendre, ami szintén beruházási kényszert jelenthet a hazai sertéstelepek esetében.
Fehérjealapú cselekvési terv
A fentiek mellett az Európai Bizottság egy fehérjealapú cselekvési tervet is kidolgozott, amely célja az EU-ban termesztett fehérjeforrás növelése, valamint a stratégiai függőségek csökkentése és az európai élelmezésbiztonság megerősítése. Az uniós piacon eddig a termesztett fehérje mindössze 25%-a származott az EU-ból, a cél pedig, hogy 2035-re ez az arány 35%-ra növekedjen. A Bizottság szeretné segíteni az európai fehérjenövény-termesztést, hogy javítja a versenyképességet.
