Forradalom vagy drága játékeszköz? – A mesterséges intelligencia energiaigénye
Az élet szinte minden területén egyre inkább előtérbe kerül a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása. Sok szakértő párhuzamot von az ipari forradalomhoz képest, hiszen a mostani fejlesztések előrejelzései szerint komoly változások várhatóak a technológiai szférában. Arról azonban ritkábban esik szó, hogy az ezekhez szükséges adatközpontok energiahasználata drámaian emelkedik, amelyet valahogyan elő is kell teremteni. A fő kérdés: képesek leszünk-e a megnövekedett energiaigény mellett betartani a korábban kitűzött klímacélokat, amikor a megújuló energiaforrások nem elegendőek a kívánt energiaellátás biztosítására.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss becslései szerint a modern AI alkalmazásához szükséges hagyományos adatközpontok villamosenergia-felhasználása 10–25 megawatt között mozog, míg a kiemelkedően fejlett központok esetében ez a szám akár 100 megawatt is lehet. Összehasonlításként: ez utóbbi kapacitás annyi, mint 100 000 háztartás éves energiaigénye. Még merészebb tervek is napvilágot látnak, hiszen már épül a világ legnagyobb adatközpontja, amely 2000 megawattot fogyaszthat, ami megegyezik a Paksi Atomerőmű teljes kapacitásával.
2024-re az adatközpontok a globális villamosenergia-felhasználás 1,5%-át tehetik ki, és ezt a számot 2030-ra megduplázódhat. Ez önmagában viszonylag kis hányadnak tűnik, viszont bizonyos földrajzi területeken, például az Egyesült Államokban, ezek a központok hozzájárulhatnak a teljes energiaigény jelentős növekedéséhez.
A fenntarthatósági célokkal szembeni kihívások éles kérdéseket vetnek fel. Ha a mesterséges intelligencia elterjedése folytatódik ebben az ütemben, milyen forrásból biztosítjuk az ehhez szükséges villamos energiát? Jelenleg a hagyományos energiaforrások, mint például a földgáz elengedhetetlenek, de egyes szakértők attól tartanak, hogy ez a tendencia komoly hátrányokat jelenthet a klímacélok teljesítése szempontjából.
Az IEA szakértői a megújuló energiaforrásokat és a földgázt emelik ki a legjobban elérhető és költséghatékony megoldásként a megnövekedett energiaigény kielégítésére. Ezen kívül egyre inkább előtérbe kerül a nukleáris energia felfutása is, főként a kisebb moduláris atomreaktorok (SMR) fejlesztésének köszönhetően. Az Egyesült Államok kormánya már döntéseket hozott tíz új nukleáris reaktor 2030-ig történő megépítéséről.
Sokan attól félnek, hogy a mesterséges intelligencia terjedése visszalépést fog jelenteni a klímacélok terén, mivel a globális energiaigény növekedése nyomán a vezetők a környezetvédelmi aggályokat figyelmen kívül hagyhatják.
Az IEA-tól származó számítások alapján 2035-re az adatközpontok által kibocsátott szén-dioxid mennyisége 180 millió tonnáról 300 millió tonnára nőhet, ami a globális kibocsátás 1,5%-át teszi ki. E célok teljesítése érdekében más területeken radikálisan vissza kellene fogni a kibocsátást.
A mesterséges intelligencia azonban nem csupán szennyezéssel járó terhet jelenthet az energiarendszerre nézve. A modern, decentralizált és digitalizált energiarendszer keretein belül az AI révén optimálisan üzemeltethetjük az energiaellátást, csökkenthetjük a költségeket és a kibocsátásokat, valamint hatékonyabban kihasználhatjuk a meglévő hálózati kapacitásokat. Egyes becslések szerint, ha az energetikában minden elérhető AI megoldást alkalmaznának, évente 110 milliárd dollárt takaríthatnánk meg és 175 gigawattnyi átviteli kapacitás szabadítható fel. Hosszú távon az AI felgyorsíthatja az energiaszektor innovációs ciklusait, amely kulcsfontosságú a fenntarthatóbb és versenyképesebb villamosenergia-rendszer kialakításához.
