Digitalizáció: a KKV-k előtt álló kihívás és lehetőség
A magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációja lassan, de érezhetően fejlődik. Az automatizált rendszerek bevezetésének célja nem csupán költséghatékonysági szempontból nélkülözhetetlen, hanem a globális versenyképesség megőrzése érdekében is elengedhetetlen lépés. Az élőmunkaigény csökkenése, gyorsabb folyamatok és fejlettebb ügyfélkapcsolati megoldások mind hozzájárulhatnak az egyre komplexebb gazdasági kihívások kezeléséhez.
Technológiák és kiaknázatlan potenciál
Miközben a mikro- és kisvállalkozások körében is tapasztalható valamilyen szintű előrelépés, továbbra is óriási lehetőségek maradnak kiaknázatlanul. Az elemzői adatok szerint például a mikrovállalkozások termelékenysége jelentősen elmarad a nagyobb versenytársaktól: a nagyvállalatokhoz viszonyítva ezek a cégek csak 37,8 százalékos termelékenységi szintet értek el 2022-ben. Ezért kulcsfontosságú lenne, hogy a digitalizáció hatásait ezen a szegmensen is érvényesíteni tudják.
Elmaradás a mesterséges intelligencia használatában
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása különösen aggasztó terület. Noha a digitalizáció fejlődése tapasztalható, hazánkban az MI üzleti alkalmazása mindössze 3,3 százalékos körben valósult meg, amely a második legalacsonyabb arány a V4-es országcsoportban. Az uniós átlag, 7,4 százalék mellett, ezek az adatok valódi riasztó képet festenek a magyar mikrovállalkozások technológiai helyzetéről.
Támogatások és a digitalizációs paradoxon
A támogatási konstrukciók, például a DIMOP és GINOP programok népszerűek ugyan, de korlátozottak, különösen a legkisebb szereplők számára. Miközben számos mikrovállalkozás keres alacsony belépési költséggel járó technológiai megoldásokat – például felhőalapú rendszereket és chatbotokat –, az MI és a felhőtechnológia iránt azonban egyre nagyobb arányú bizalmatlanságot mutatnak. A mikrovállalkozások 75,8 százaléka nem tervezi ezeknek a rendszereknek a bevezetését a közeljövőben, ami hosszú távú káros hatásokat eredményezhet.
Digitalizációs előrelépések és EU összevetések
Az Európai Unió DESI indexe szerint a magyar kkv-k digitalizációs intenzitása idővel javulni látszik. 2024-ben a kkv-k 53,2 százaléka már legalább alapszinten digitálisan intenzívnek számított, míg ez az arány a régiós versenytársakat tekintve is figyelemreméltó növekedést mutat. Ugyanakkor, az MI-hez kapcsolódó lemaradások és a technológia iránti bizalmatlanság továbbra is komoly akadályokat gördít a versenyképesség elé.
Kihívások a finanszírozásban és szaktudásban
A vállalkozók számára a digitalizáció fő akadályai a pénzügyi források hiánya és a megfelelő szaktudás megléte. Noha a támogatási mechanizmusok részben enyhítik a forráshiányt, az alaptudás és az adaptációs készségek hiánya továbbra is erős korlátot jelent. Ez különösen a kisebb vállalatok esetében kritikus, ahol az erőforrások szűkössége mellett a technológiai bevezetés lassúsága is jelentős tényező.
A jövő digitális gyorsítópályája
Anélkül, hogy a digitális megoldások szélesebb körű bevezetésére kerüljön sor, Magyarország kkv-i nehezebben lesznek képesek eligazodni a globális gazdaság versenyében. A technológiai fejlődés nem csupán lehetőség, hanem elkerülhetetlen követelmény is, amelynek mellőzése helyrehozhatatlan lemaradást eredményezhet. A teljes ágazat, az állam és a nemzetközi partnerek egyesített erőfeszítései szükségesek egy erősebb, versenyképesebb gazdasági környezet kialakításához.
Forrás: www.vg.hu/velemeny/2025/03/kkv-k-a-magyar-gazdasagi-novekedes
