Az államadósság valós helyzete Magyarországon
A legutóbbi választási kampány során sokat hallhattuk azt az állítást, miszerint Magyarország államadóssága 2010 óta megháromszorozódott. Ezzel szemben fontos kiemelni, hogy ez a megfogalmazás egy olyan mutatón alapul, amely önállóan nem ad megbízható számot arról, hogy a helyzet valójában javult vagy romlott az államadósság szempontjából. A tényleges, releváns adatok alapján országszerte kedvezőbb helyzetben találjuk magunkat, mint 2010-ben.
Az államadósság növekedéséről szóló állítás csupán névértéken számolt mutatóra épít, amely nem tükrözi sem az árfolyam-, sem az árszínvonal-változások hatását, így gazdaságilag nem értelmezhető. Ha azonban a reálértékben, valamint konstant árfolyamon – euróban vagy dollárban – vizsgáljuk az államadósság mértékét, akkor egyértelművé válik, hogy az adósság állománya folyamatos növekedést mutat, több évtizeden keresztül. Mindössze néhány esetben volt csökkenés, például az IMF-hitel visszafizetésekor 2012 végén, amikor a névértékű adósság csökkent. Reálértékben csak 1996–1997-ben és 2000–2001-ben tapasztalhattunk hasonló tendenciát.
Fontos megérteni, hogy az államadósság fenntarthatósága nem csupán az adósság nagyságától függ, hanem jelentős mértékben a GDP-hez viszonyított arányától is. A nagyobb GDP a nagyobb jövedelemtermelő képességet jelenti, ami pozitívan hat a költségvetésre, és segíti az adósság szolgálatását.
Ha visszatérünk a névérték szerinti számolás absurdumához, az államadósság mértéke egyetlen év alatt is változott. Például a 2010-es kormányváltó év végére az államadósság aránya a GDP-hez képest 80,2%-ra emelkedett az Orbán-kormány első éve végén tapasztalt 55,6%-ról. 2011-től azonban a mutató folyamatos csökkenése megkezdődött, és 2019-re, a COVID-19 járványt megelőző év végére 65,0%-ra csökkent. A válságkezelés során, amely Európa több országában is hasonlóképpen zajlott, az adósságpolitika lazult, és egyetlen év alatt 78,7%-ra emelkedett az arány. A jövőbeli előrejelzések szerint 2025 végére a mutató 74,6%-ra süllyed, ami a 2019-es eredmény fölött, viszont a 2010-es szint alatt marad.
Nemzetközi szinten azt látjuk, hogy Magyarország 2002-2010 között az R11 országok közül a legmagasabb államadósság-arányt produkálta, míg 2019-re a 19. helyről a 16.-ra lépett előre, a javulás mértékét tekintve a negyedik legjobb eredménnyel zárva az időszakot. Bár a Covid-növekedés az adósság mértékét emelte, ez viszonylag alacsonyabb volt, mint a V4 országai közül bármelyiknél.
Összességében a GDP-hez viszonyított államadósság aránya tekintetében Magyarország 2010 és 2025 között jelentős javulást mutatott, nemcsak az előző évtizedhez képest, hanem a térség többi országához viszonyítva is. Tehát a kormány a vitatott állítások ellenére is jobb helyzetet hagy hátra ezen a téren, mint amilyet átvett.
Elemző: Hegedűs Tamás – Századvég vezető makrogazdasági elemzője
